A nemzeti konzervativizmusról tartottak konferenciát Rómában, amelyen Orbán Viktor, Chris DeMuth és Rod Dreher is felszólalt. Beszéltek a kommunizmus fenyegetéséről, a családok védelméről, új mozgalmakról és konzervatív értékekről, amelyek segítséget és menedéket nyújthatnak a fenyegetések és vádak ellen.
A nemzeti konzervativizmus élő mozgalommá vált – mondta megnyitóbeszédében Chris DeMuth, a New Atlantic Initiative alapítója, az amerikai Hudson Intézet munkatársa a National Conservatism konferenciasorozat második rendezvényén, kedden Rómában. Ezzel hangsúlyozta:
a mozgalom nem xenofób és nem rasszista.
Elmondta, a mai globális politikai mozgalmak el akarják szigetelni a kereszténységet és a hagyományos családot, ezért amit ma meg kell védeni, az a természetes család és a bibliai moralitás.
Orbán Viktor keddi felszólalásában azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív és a kereszténydemokrata vezetők „túléljenek.” Hangsúlyozta, Magyarország egy stabil ország: az egyetlen olyan európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás. Az ország gazdasága évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta három százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken.
Orbán szerint a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy a magyarországi kormánypártoknak nem kell koalícióra lépniük más pártokkal, mivel többségük van a parlamentben. Emellett a média világa sem hasonlítható a nyugat-európaihoz, ahol 90 százalékos túlsúlyban vannak a progresszív liberálisok, ugyanis hazánkban nagyobb az egyensúly.
hirdetésKiemelte, mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen: Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Konzervativizmus című konferencián Rómában, a Grand Hotel Plazában 2020. február 4-én. Jobbról Chris DeMuth moderátor. – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor kitért a migrációs válságra is. Jelezte, hogy Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs, szemben az összes nyugat-európai országgal, ahol a muszlim közösség aránya folyamatosan nő a keresztény közösséggel szemben. A liberálisokat kérte, ne akarjanak ráerőltetni Közép-Európára egy ilyen folyamatot, hiszen ez csak szerintük helyes döntés.
Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy új kihívásokra, energiával teli mozgalmakra van szükség, különben a kontinens elveszíti versenyképességét.
Az Európai Unióról szólva pedig kifejtette, ma két eltérő megközelítés létezik Európa felépítésének kérdésében: az egyik alulról szeretné építeni a kontinenst, ami a nemzetek egyfajta együttműködését jelenti; a másik koncepció szerint viszont felülről kell építeni Európát, ami egy föderalista, „birodalomorientált” megközelítés, amelyben nem szerepelnek szuverén államok. A versengés folyamatos, és ez okozza az európai vezetők közötti nyitott vitákat is.
Közép-Európát nézve azt hangsúlyozta, ma ez a legsikeresebb régiója Európának, és amikor Magyarország sikeréről beszél, akkor meg kell említenie a környező országok sikerességét is. Így kiemelte például a szlovákokat, a cseheket, a lengyeleket, a horvátokat és a szerbeket, és azt is mondta, hogy mindenhol a régióban – pártcsaládhoz tartozástól függetlenül – politikájuk alapelvét tekintve nemzeti konzervatívok a kormányok.
Fenyegető, totalitárius kísértés
Rod Dreher, az American Conservative szerkesztője az eseményen arról beszélt, hogy ami ellen ma küzdenünk kell, az a politikai korrektség és a safespace-elképzelések. A készülő, új, puha totalitarianizmusról szóló könyve kapcsán elmondta: pár éve valaki felhívta, aki Kelet-Európából emigrált Amerikába, és elmondta, hogy valami olyasmi készül Amerikában, ami a kommunizmus volt otthon, gondolván a politikai korrektségre és az általa elhozott intoleranciára. Dreher elmondta, eleinte szkeptikus volt a dologgal kapcsolatban, de három éve beszélget szisztematikusan emigránsokkal arról, hogy mit látnak ma. Mindig ugyanazt hallja:
ezt már átélték valahol, és a mai politikai korrektség nagyon hasonlít az egykori kommunizmusra. A huszadik század utolsó nagy gonosz harca újra megtörténhet, sőt most történik éppen. A szabadságért való harc mindig folyik, itt és most is!
A mai széleskörű magány és társadalmi elszigetelődés közepette az új kísértés a reménytelen viktimológiai ideológia, ami társadalmi igazságosságnak hívja magát, politikai kultusszá vált, és vallásos jellegű mozgalom. Ez egy Huxley-típusú alternatív disztópia, aminek a keretében az egész társadalomból egyetemi kampuszt akarnak csinálni.
Hogyan álljunk ellen?
Dreher szerint kulturális ellenállásra van szükség, vagyis fenn kell tartanunk a kulturális emlékezetet akár a föld alatt is. Emlékeztetett: a nácik kontrollálni akarták a lengyelek kulturális emlékezetét, a kommunisták egész Közép-Európáét. Meg kell védenünk őseink örökségét, és tudnunk kell, nem minden eladó, szemben a kapitalizmus szellemével. Emellett nem szabad megfeledkezni a szolidaritás, az összetartás erejéről, és újra kell építeni a helyi közösségeket.
Nursiai Szent Benedek azzal válaszolt a Római Birodalom összeomlására, hogy kisközösségekre alapított párhuzamos társadalmat alapított. Pár évszázaddal később ez a társaság központi szerepet játszott a történelemben. Posztkeresztény társadalomban élünk, a keresztényeknek helyben kell közösséget építeniük.
Dreher kiemelte: a kommunizmus alatt az ellenállók elvesztették a társadalmi státuszukat, az életüket kockáztatták, de az igazság oldalán maradtak. Őket kell példának állítani magunk elé.
– El kell utasítanunk a fenyegető totalitárius kísértést, ami család- és vallásellenes! – fogalmazott.
Forrás: mandiner.hu, MTI
