Király, elnök, kormányzó – különleges plakátkiállítás nyílt

– A múlt héten nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézetben a Plakátok az utcákon – Király, elnök, kormányzó 1918-1921 című időszaki kiállítás. Milyen plakátotokkal találkozhatnak a látogatók?

– A korszak szöveges és grafikai plakátjaival. A szöveges plakátok témája nagyon változatos: híradás, tájékoztatás, események, tüntetések hirdetése, parancs, statárium, jelszavak, versek, beszédek, hadijelentések jelennek meg rajtuk. Tájékoztatás a spanyolnátha elleni védekezés lehetőségéről, felhívás a postásokhoz, hogy vegyék fel a munkát, az alkoholizmus elleni propaganda, Horthy beszéde Budapestre való bevonulásakor – mind-mind megjelenik ezeken a falragaszokon. A grafikai plakátok inkább – nagyon sokszor művészi ábrázolásban – az érzelmekre hatnak, minimális szöveggel.

Mindenki ismeri például Bíró Mihály plakátját a kalapácsos emberrel, melynek erőteljes alakja a munkásságot képviseli, ahogy odacsap a régi világra.

Ismert a trianoni békediktátum ellen tiltakozásul megjelent jó néhány grafikai plakát is, melyen leginkább csak egy szó szerepel: Trianon. De hatásos ábrázolással mutatják be az ország szétdarabolását.

– Az 1918-1921 közötti időszak igen vészterhes volt Magyarországon, mely a trianoni békediktátumban csúcsosodott ki. Hogyan mutatják be a plakátok ezt a kort?

– Ha jól meggondoljuk, ez a három év rengeteg változást hozott a történelemben, így minden bizonnyal az emberek életében is. Hozzátéve, hogy mindez az első világháborút követően történt, számunkra elképzelhetetlenül sok változást éltek át az akkori emberek. A három év alatt három „rendszerváltás” volt tulajdonképpen, és ezek az események kihatnak még a mai életünkre is. Gondoljunk csak arra, hogy

a ’80-as években még a „dicsőséges” 133 napról tanították a gyerekeket, ugyanakkor én ettől az időszakot átélt idősektől csak a vörösterrorról, a félelemről, az éhezésről hallottam.

A plakátok természetesen tükrözik ezeket a változásokat, a hatalmon lévő politikai erők mindig kihasználták a propagandának ezt a fajtáját. A Tanácsköztársaság plakátjain a munkások, a Vörös Hadsereg, a Kommunista Párt jelenik meg, és erőt sugall, míg 1920 végén Horthy alakja jelenti az erőt, a határozottságot, a zavaros időkből való kilábalás biztosítékát az ábrázolásokon.

– Tudjuk, hogy az akkori kor plakátjai milyen hatással voltak a lakosságra? 

– A szöveges plakátok tartalma befolyásolta az életüket. Például a kijárási tilalom elrendelése, a fegyverek beszolgáltatása, a belügyminiszter rendelete stb. egyértelműen hatással volt mindenki életére. A grafikai plakátok ábrázolásai nyilván hatottak rájuk, de ezek inkább érzelmi hatás váltanak ki a művészet eszközeivel, melyek még a mai nézőre is hatnak.

A grafikai plakát célja akkor is és most is a nézőre való erős hatás, befolyásolás, modern szóval a reklám volt.

Reklámoztak árucikkeket, kulturális és egyéb eseményeket, és „reklámozták” a politikát, az egyes pártokat, vagy éppen agitáltak az egyes pártok ellen. Főként a Tanácsköztársaság korában a grafikai plakátoknak efféle hatásosságát tudatosan használta a politika.

– A plakátok miként élték túl az elmúlt évtizedeket?

– A plakátokat kevés közgyűjtemény gyűjti. Egyes szakmúzeumokban, így pl. a Hadtörténeti Múzeumban gyűjtik a gyűjtőkörhöz tartozó plakátokat, vagy a települési könyvtárak egy része gyűjti a helytörténethez tartozó plakátokat. A legátfogóbb és legnagyobb plakátgyűjteménye az OSZK-nak van: kb. 80 ezer grafikai plakát, és kb. 600 ezer szöveges plakát található a gyűjteményünkben.

A plakátok tulajdonképpen a falragaszokból alakultak ki, ez volt a kommunikáció eszköze már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején is.

A grafikai plakát pedig a 19. sz. végén indult hódító útjára. Az OSZK-ban már a kezdetektől fogva gyűjtötték ezeket, ezért alakulhatott ki ez a hatalmas gyűjtemény. Természetesen, mivel a plakátok sérülékenyek, ki vannak téve az időjárásnak, a rongálásnak, erősen befolyásolja élettartamát a papír minősége, biztos, hogy nem maradt fenn mind. Könyvtári szempontból nehéz a kezelése, feldolgozása, tárolása a könyvekéhez képest, ezért is gyűjtik kevesen.

A most megnyílt kiállítás anyaga katalógus formájában is megjelent. A Hadtörténeti Intézet Plakát- és aprónyomtatványtára 724 tételt őriz ebből a korból, és ezt teljességgel feldolgozza a katalógus, mintegy 200 plakátról képet is bemutatva. Ebből az anyagból válogatott a kiállítás rendezője és a katalógus összeállítója, Tóth Orsolya több mint 40 grafikai plakátot és nagyjából ugyanennyi szöveges falragaszt, melyek betekintést nyújtanak a korabeli eseményekbe.

 

Kiemelt képünk forrása: Országos Széchenyi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtár