A New York Times bestseller könyve arra hívja fel elsősorban a férfi olvasók figyelmét, hogy bízzanak magukban, értékeljék mindazt az ajándékot, melyet Isten a teremtésük által mindnyájukba rejtett. Egy könyv, mely férfiakról elsősorban férfiaknak szól, de a nők is értékes olvasmányra lelnek általa. A szerző számos, az életből vagy a Szentírásból vett példával támasztja alá, hogy nem elnőiesített férfiakra van szükség. A férfi természetéből kifolyólag kalandvágyó az élet tengerén, harcol az elveiért, és hősként védelmezi a szeretett nőt és gyermekeit. Egy könyv, mely végre nem eltiporni, hanem hivatásukban megerősíteni kívánja a férfiakat.
Ahogy már a könyv elején fogalmaz a szerző, ha egy férfi meg akarja ismerni önmagát, akkor vállalnia kell a felfedezéssel járó utat, mely sok esetben valóban egy fizikai elindulást is jelent, de ennél fontosabb a belső kaland megélése.
John Eldredge könyvében fejezetenként egy-egy igen fontos témát jár végig. A kisfiúból férfivá válás lépcsőin haladva megragad olyan pontokat, ahol sok esetben a férfi ösztönös harciasságát vagy kalandvágyát eltapossák, és ezzel kiirtják a férfi-ént. Ezeken a pontokon gyógyító jelleggel hívja fel a figyelmet mind a szülők, a hölgyek és a férfiak számára, hogy társadalmi szinten mekkora befolyással bír, hogy a férfi létet a maga teremtett és belé oltott isteni rendeltetés szerint hagyjuk kibontakozni.
Az életből vett szituációkra olyan szentírási személyiségeket, történeti példákat hoz az író, melyek kibontakoztatják az egyéni, megismételhetetlen értékeket. Legyen szó akár a vadászatról, mai értelemben megélhetésről, legyen szó a vezetői szerepek keresztény értékek mentén való betöltéséről, vagy éppen az udvarlás lázas, de erkölcsös megéléséről, a félelmekkel való szembenézésről, majd az utódok neveléséről és végül az élet értelméről.
Jogosan teszik fel manapság egyre többen a kérdést, hogy hová tűntek a férfiak? Amíg lányos, sok esetben tunya férfivá vált egyedeket nevelünk, addig ne csodálkozzunk, hogy többen inkább félreállnak és a elvesznek ebben a közegben. A szerző épp abban érzi felelősségét, hogy írásával visszaadja a fiúk, férfiak önbizalmát, hogy a születésük óta beléjük oltott kalandvágyat, harci ént és nemes értelemben a hős hódítót megélhessék. Ebben viszont társak kell legyenek a nők is, hiszen, ha nem engedik kibontakozni a férfiakat, akkor visszakozni fognak, és már kiégve nem vágynak kalandokra, nem szeretnének hódítani, mert mindent készen kapnak.
Találóan fogalmaz a szerző:
hirdetés„Ha évekig ketrecben élne, egy oroszlán többé nem tekinti magát oroszlánnak — és ugyanígy egy férfi sem tekinti magát férfinak”.
John Eldredge: Kalandvágyó, harcos, hős; Fotó: Vasárnap.hu
Egy olvasmányos könyvbe foglaltan találkozhatunk azzal a fontos ténnyel, hogy nőknek és férfiaknak egyaránt felelősségük van abban, hogy a másik nem a saját hivatását élete során ki tudja bontakoztatni szabadon és félelem nélkül. Mindkét nem képviselőinek tenni kell, hogy a sebzettséget áldássá formáljuk, és a kapcsolatokat egészségesen kezelve éljünk, egymást kiegészítve. Isten emberekről, férfiakról és nőkről álmodott világát jelenítsük meg naponta családi, munkahelyi és bármilyen más feladatvállalásaink során — erről szól az amerikai sikeres szerző ösztönző írása.
A szerző és felesége közös írásáról szóló ajánlónkat, mely a női lélek útját helyezi fókuszpontba, itt olvashatják:
Kiemelt képünk forrása: unsplash.com
