Böjte Csaba Trianon sebeiről: Azért imádkozom, hogy egy asztalhoz üljünk

– Az Oltáriszentség iránti tiszteletet próbáljuk népünknek magyarázni és felkelteni a vágyat bennük, hogy vegyenek részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson – mondta el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című közéleti magazinjában Böjte Csaba testvér, aki ellátogatott Gyimesbükkre is, hogy meghívja a csángókat, akik szintén gazdagítani tudják majd a „búcsús nagy ünnepet”.

Trianon száz éves évfordulójával kapcsolatban a ferences megemlítette: – Árpád vezér hajdanán úgy gondolta, közösen könnyebb lesz. Ezért vérszerződést kötött. Nem pusztán a magyar törzsekkel, hanem az itt élő avarokkal, szlávokkal, talán még székelyekkel is. Szövetséget tudtak kötni. Később a középkorban nem gyűlölködtek nemzeti alapon, hanem együtt védték szülőföldjüket és közösen építették házaikat.

Együtt épült az a „Tündérkert”, amire olyan büszkék vagyunk – folytatta Csaba testvér. – Ez az álom Trianon miatt összetört, megrokkant. A Kárpát-medencében élő népek úgy döntöttek, hogy külön talán jobb lesz. Az elmúlt száz év erről az acsarkodásról, a „válóper utáni kinek-mi jár”-ról szólt.

Hozzátette: – A nagy sebünk az, hogy nem bízunk egymásban és nem fogjuk meg egymás kezét. Naivan azt hisszük, hogy külön-külön, sőt, egymás ellen talán jobb lesz nekünk. De én azért imádkozom, hogy egy asztalhoz üljünk. Ezért nagyon örvendek, hogy a Bíboros úr meghirdette a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mert

ennél jobb választ Trianonra nem tudunk mi kitalálni

– összegezte meglátásait Böjte Csaba testvér.

Kiemelt képünk szerzője: Thaler Tamás

Olvasásra ajánljuk:

Böjte Csaba és Orbán Viktor az Év emberei között egy amerikai lapban