Kétség nem fér a keresztény könnyűzene amerikai popdívájának sikerességéhez és őszinteségéhez. Dalai úgy mutatnak Isten felé, hogy azok előadásmódja a legprofibb világi produkciókéval vetekszik. Legutóbbi albumának keletkezése azonban megmutatja, hogy szükség van arra a legbelsőbb helyre, ahol az ember önmagával, következésképp Istennel találkozik, akitől azt kéri, „emlékeztess még egyszer arra, hogy ki vagyok valójában, mert szükségem van rá”.
Lauren Ashley Daigle, az amerikai kortárs keresztény könnyűzene feltűnt csillaga 2015-ben debütált a How Can It Be című nagylemezével, amely igen hamar a Billboard keresztény albumokat felsorakoztató toplistáján az első helyet szerezte meg magának. Mindez a füstös, ám dinamikus hangú énekesnő népszerűségének igen korai mutatója volt.
Édesanyja annak idején Lauren szobáját egyszerűen csak „zenedoboznak” hívta, mert kislánya állandóan énekelt minden komolyabb előadói szándék nélkül. Később azonban már Luisana Állam Orvosi Egyetemének kórusában dolgoztatta meg hangszálait, amelynek végül kórusvezetőjévé vált.
A 2013-ban megjelenő Light Of The World dala vezette be az énekesnőt a keresztény könnyűzenei szcénába.
2018 szeptemberében Daigle megjelentette harmadik stúdió nagylemezét Look Up Child címmel. Egy single is napvilágot látott: a You Say a korábbiakhoz hasonlóan letarolta a slágerlistákat. Mindkét kiadvány Grammy-díjban részesült.
hirdetésAz említett elismeréseken túl a művésznő összesen hét GMA Dove Awards díjat, illetve két amerikai zenei díjat is magáénak tudhat.
Az énekesnő 2017-ben, a Look Up Child album elkészítése előtt hazament Louisianába, ahol született. – Vissza kellett térnem a kezdetekhez. Kivettem a 2017-es év jelentős részét és hazamentem. Emlékeztetnem kellett magamat, miért is szeretem azt, amit csinálok. Nyomásoktól és elvárásoktól mentesen.
Ráleltem a legbelsőbb mélységre, ahol ki tudom mondani, „ez vagyok én”.
Azokra az igazságokra, amelyekre építeni tudok, és amelyek horgonyként megtartanak. A dalok erről a helyről törtek fel. Elhatároztam, hogy visszatérek az alapokhoz – osztotta meg Lauren a legbelsőbb érzéseit, gondolatait az új zenei anyag keletkezéséről.
Lauren Daigle olyan dalokat és hanganyagot akart, amely megmozgatja a közönséget, és amelyet előadva ő maga is „megizzad”. Együtt akart lüktetni a hallgatósággal. Azt akarta, hogy a közönség azzal a reménnyel, örömmel és szabadság érzésével távozzanak a koncert végén, amelyben azelőtt még nem volt részük. Szerinte ehhez
jó visszatérni a gyermeki lelkületünkhöz, a rácsodálkozásainkhoz, tiszta örömeinkhez… Az elveszett dolgokhoz: a megváltottsághoz.
Kiemelt kép: Lauren Daigle (Facebook)
Forrás: laurendaigle.com; Wikipédia
