Így válik természetellenes ideológiává a természet iránti aggodalom
A klímaváltozás az emberiség jövőjét legjelentősebben befolyásoló folyamatok egyike. Élhető bolygó, tiszta levegő, jó környezet, kedvező éghajlat – ezek megőrzése mindannyiunknak egyaránt fontos. A teremtett környezeti örökségünk megóvásához szükséges lépések technológiai természetűek; kormányzati és gazdasági intézkedések, innovatív megoldások vezetnek eredményre.
Mit keres akkor a klímaügy a politikai ideológia térfelén? És kik is szorították oda? – teszi fel a kérdést a szerző.
A nyugati balliberális elit nagy vehemenciával igyekszik kisajátítani a klímaváltozásról szóló beszédmódot, sajátos balos brandként beállítva a témát.
Ez több szempontból is káros – fogalmaz Schanda Tamás. Egyrészt nincs jobb- vagy baloldali klímaváltozás, a teremtett világ változása mindenkit egyformán érint. Másrészt aggasztó – és persze unalmas – a régi marxista eszköztár leporolása és használata.
A klímaváltozás kapcsán erőltetett újbalos retorika az ember és a természet összhangját megbontja. A balliberális véleményformálók a természetre hivatkoznak, de természetellenesen beszélnek, a jövőről oktatnak ki, pedig az utópiákban hisznek, jólétről papolnak, közben növekedésellenesek. A szélsőségesség éles bizonyítéka, hogy egyesek már a gyermekek születésében is klímarongálást látnak – a természet iránti aggodalom így válik természetellenes ideológiává.
Mint azt Schanda Tamás cikkében írja: A balliberális elit mindemellett életmódbeli, életviteli kérdést igyekszik csinálni egy technológiai kérdésből. A hiszterizálás, a szándékos frusztrációkeltés, gyermekeink klímaszorongóvá nevelése nemhogy nem vezet eredményre, hanem épp ellenkezőleg: árt az ügynek. Az emberek életébe, életmódjába, hagyományaiba való beavatkozás jogos ellenszenvet szül, provokálásuk éppen a hatásos és célravezető intézkedések elől veszi el a figyelmet. A látszatrendelkezések nem oldanak meg semmit, viszont veszélyeztetik a hatékony munkát.
A balliberális emberellenes ideológiai viszonyulástól merőben eltér az értékalapú és közösségelvű kereszténydemokrata álláspont, amely a klímakérdésben nemcsak a környezetvédelmet, hanem az élet, az értékek és a kultúra védelmét is látja. A teremtésvédelmi megközelítés ugyanis –fogalmaz a szerző – az ember és a teremtett világ egységéről, egymásrautaltságáról, a környezet személyes felelősségen alapuló műveléséről és őrzéséről szól. És jelentése tágabb, mint csupán az élet természeti feltételeinek fenntartása, lévén magába foglalja az ember családi, társadalmi, kulturális, sőt önmagához és a Teremtőhöz való viszonyulását is.
Schanda Tamás cikkében kiemeli, fel kell ismernünk:
a nyugati elit klímaprogramja mögött ugyanazok állnak, akik a legnagyobb haszonélvezői a globális gazdaságnak.
A brüsszeli Green Deal árnyékában az internacionalista birodalomszemlélet kap új lendületet: egy percig sem hihető, hogy a zöldfordulatként bejelentett új világrend kapcsán ne a jelenleg is gazdag államok és multicégek járjanak jól. Ez nem az ideológia, hanem az érdekek területe.
Ne legyünk balekok! Semmilyen brüsszeli nyomásra és a gazdag nyugati országok jólétének megőrzése érdekében sem mondhatunk le nemzeti terveinkről: a szegénység felszámolásáról, a cigányság felzárkóztatásáról, a munkahelyek teremtéséről és a demográfiai fordulathoz szükséges kormányzati programokról – hívja fel a figyelmet az ITM miniszterhelyettese.
Schanda Tamás véleménycikke teljes terjedelmében itt olvasható.
Kiemelt képünk forrása: pixabay.com
