Nemet mondott az Európai Bizottság az emberi embriók védelmére, kétmillió ember véleményére

Mélyül a szakadék az EU és állampolgárai között.

Decemberben került sor az Egy közülünk polgári kezdeményezés bírósági tárgyalására, miután a kezdeményezők nem fogadták el, hogy az Európai Bizottság 1,9 millió támogató aláírás ellenére úgy döntött, az ügyben nem szükséges lépéseket tenni. A kezdeményezés az emberi embrió méltóságának megerősítését (aki „egy közülünk”), továbbá nagyobb védelmét célozta.

A kezdeményezők azért fordultak az Európai Unió Bíróságához, mert egyértelmű volt, hogy a Bizottság közleménye, mely vitatható pontokat tartalmazott, nem tekinthető elégséges válasznak egy sikeres európai kezdeményezésre.

Az ügyet 2019. december 19-én tárgyalta a bíróság, azonban, ahogyan azt meg lehetett jósolni, a grémium jelezte, hogy a bizottság nem kötelezhető arra, hogy lépéseket tegyen az európai polgári kezdeményezések nyomán.

Az ügy háttere

Frivaldszky Edit, a kezdeményezők egyikeként lapunknak beszélt arról, milyen útja volt pontosan az Egy közülünknek.

Összegyűjtöttünk kétmillió aláírást, elvittük a választási irodákhoz és különböző nemzeti hatóságokhoz, ahol validálták őket, vagyis megnézték, hogy az adott igazolványszámhoz az adott név jó-e. Mire az aláírások átmentek ezen a procedúrán, körülbelül 1,9 millió maradt – kezd bele Frivaldszky Edit.

Az európai kezdeményezéseket hét ország képviselőjéből összeálló bizottság indítja azért, hogy olyan, Európai Unió kompetenciájába tartozó kérdéseket vegyenek napirendre, amelyekben szeretnék, ha jogi lépések történnének. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy ebben a finanszírozási kérdésben  ̶  vagyis, hogy  EU-s pénzből lehessen-e embriók elpusztításával járó kutatásokat végezni  ̶ , igenis tegyen lépéseket, nehogy ez megtörténhessen  ̶  mondja el Frivaldszky Edit.

Csütörtökön döntenek az embriók méltóságáról

Kezdeményezés benyújtásához egymillió érvényes aláírást kell összegyűjteni, mi 1,9 milliót gyűjtöttünk össze, azonban

az akkori Barroso-bizottság a megszűnése előtti napon, 2019. júniusában adta ki azt a körülbelül 30 oldalas kommünikét, melyben azt részletezi, mennyire nem releváns a kérésünk.

Ez volt az első bukta – meséli Frivaldszky Edit.

A döntés után az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy hagy kívánnivalót maga után a bizottság válasza, azonban az új bizottság nem kötelezhető arra, hogy napirendre tűzze a polgári kezdeményezés kérését. Vagyis nem volt semmiféle jogfolytonosság, nem érkezett releváns válasz a kezdeményezésre. Az egyik bizottság határozottan nemet mondott rá, a másik pedig nem is foglalkozott vele.

Tulajdonképpen arról van szó, hogyha nem tetszik a bizottságnak a polgári kezdeményezés, könnyedén azt mondhatják, hogy nem tűzik napirendre.

Kiderült, hogy a részvételi demokrácia egyik eszköze, az európai polgári kezdeményezés egy borzasztóan gyenge eszköz, holott ez volt az eddigi legsikeresebb polgári kezdeményezés.

Világos, hogy a bizottság csak a neki tetsző témákban hajlandó lépni – mondja Frivaldszky Edit.

Mit ér az európaiak véleménye?

Arra a kérdésre, hogy az ügyben megérte-e annak ellenére fellebbezni, hogy előre lehetett sejteni a bíróság döntését, Frivaldszky Edit elmondta, az ő feladatuk kezdeményezőként az volt, hogy végigvigyék kétmillió ember akaratát, végig kellett görgetni az ügyet. Ha másért nem, hát azért, hogy a jövőben lehessen látni, teljesen felesleges ezt a tortúrát végigszenvedni, mivel az nem használható eszköz. A kommunikációs síkon kívül a kezdeményezés politikailag vagy jogilag semmit sem ér.

Világosan látszik, hogy olyan ügyeket, ami nem a bizottság szája íze szerint való, nem vesznek figyelembe. Létrehoztak egy olyan lehetőséget, ami csak látszólag a részvételi demokrácia eszköze az olyan kérdésekben, amelyek az embereket nagyon is érdeklik.

Frivaldszky Edit szerint, ha kétmillió ember véleményével nem foglalkoznak, akkor ez az egész csak egy látszat, ami egyre inkább erősíti a „brüsszeli lufi” érzést. Az emberek kifejezték a véleményüket a Bizottság által kitalált módon – ami nem könnyű – és mégis nemet mondtak rá.

Ez egy erőteljes fellépés volt az emberek részéről  ̶  hiszen személyes adatot kellett megadni az aláíráshoz és ezt vállalták  ̶  hogy emberszámba vegyék a legkisebbeket is, és akárhogyan fordítják az EU részéről, ez egy nagyon erős üzenet volt. Nem lenne szabad elszakadniuk az emberektől. 

Mélyülő szakadék

Világos, hogy vannak olyan témák, amelyek az Európai Bizottság számára nem élveznek prioritást, jelen esetben az emberi embrió méltóságának védelme. De ha ez a helyzet, vajon érdemes-e próbálkozni különböző polgári kezdeményezésekkel?

Folyamatosan küzdünk és próbálunk különböző lépéseket tenni, ennek egy formája volt az Egy közülünk – mondja el Frivaldszky Edit. Ez egy látványos kampány volt, ami összehozta azokat, akik az ügyben egyetértettek.

Mélyül a szakadék az EU-döntéshozók és a választópolgárok között. Egyre jobban megkérdőjeleződik, van-e értelme az egésznek, hogy miről beszélünk, amikor demokráciát emlegetünk.

Úgy tűnik, csak addig van demokrácia, ameddig az történik, amit a döntéshozók akarnak – teszi hozzá. A cél az volt, hogy a téma a prioritások közé tartozzon, mivel egy olyan finanszírozási kérdésről van szó, amely az EU kompetenciájába tartozik. Ez sajnos nem sikerült. A feladat továbbra is az, hogy a témát fontossá tegyük, beszéljünk róla és társadalmi vita induljon el a kérdésben, felnyitva az emberek szemét.

Érdemes figyelnünk a későbbiekben is

Bár az Egy közülünk kezdeményezés politikailag és jogilag sikertelenül zárult, érdemes odafigyelnünk más kezdeményezésekre is. Március 19-én döntenek ugyanis egy új Estrela jelentésről  (az eredeti, 2013-as jelentés kérvényezi, hogy az abortusz és a népességszabályozás képezze a nemzetközi fejlesztéspolitika részét 2015 után, mely állásfoglalás elősegíti az abortusz lobbi EU általi pénzszerzését is.

A benyújtó, Edite Estrela szerint az abortusz emberi jog, amelyet nem ismernek el a nemzeti és nemzetközi jogban). 

Nem adjuk fel akkor sem, ha nem mindig állunk nyerésre. Az élet védelme melletti kiállás nem csupán valamilyen „keresztény-dolog” és nem szabad, hogy statisztikai mutatókon múljon.  Frivaldszky Edit szerint bár az élet védelme melletti kiállást nem tudták prioritássá tenni az Európai Bizottság számára, ez nem feltétlenül jelent sikertelenséget, mivel

az, hogy egyre többen tudják és egyre egyértelműbbé válik mindenki számára, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, az részben az Egy közülünknek is köszönhető.

Az életvédelem, a kismamák és a legkisebbek védelmében a sikereket nem biztos, hogy rögtön lehet látni, vagy számokban mérhető. A Bizottságot minősíti, hogy a saját maga által létrehozott csatornán bejövő üzeneteket figyelmen kívül hagyja. De az biztos, ahogy egyre nyíltabban lehet beszélni a megfogant élet védelméről; hogy ezt az Egy közülünk is szolgálhatta, mindenképpen sikerként kell elkönyvelni – összegzett Frivaldszky Edit.

Képek forrása: unsplash.com