A benedictio domorum, vagyis a ház megáldásának szokása egy kedves keresztény ünnep, melyet vízkereszt napján vagy annak hetében végeznek el. Ilyenkor a település plébánosa szenteltvízzel járja azokat a házakat, ahol befogadják a szent keresztet, vagyis a házszentelőket. Székelyföldön máig él ez a hagyomány, de a nagyobb városokban és Magyarország jelentős részén már csak akkor megy a plébános a hívek házát megszentelni, ha külön időpontot egyeztetnek vele. A hagyomány keletkezésének és jelentőségének jártunk utána.
A házszentelés szertartása a szentelmények körébe tartozik, melynek rendeltetése, hogy áldást hozzanak. A lakások megszentelése az erre a célra mondott imával, a lakás szenteltvízzel való meghintésével történik. Ezen a napon szokás, hogy a csengettyűsök, akik a szent kereszt és az őt hozó pap előfutárai, „Békesség e háznak!” kívánságával köszönnek, melyre a ház népe válaszol: „…és a benne lakóknak!”. Ha az adott házban fogadják a papot, akkor egy keresztet rajzolnak a kapura vagy ajtóra az előfutárok – ez a jel, hogy ott meg lehet szentelni a házat.
Ezt követően tér be a házba a vidimuszok (a papot kísérő ministránsok) és a kántor kíséretében a pap, aki áldást mond, megszenteli a hajlékot, és a lakókkal közösen mondott imával zárja a rövid szertartást. A régiek úgy tartották, hogy gonoszt űző cselekmény a házszentelés, mely egy évre megóvja a ház minden lakóját a rontásoktól, betegségektől. Ezért terjedt el Mátyás király idejében, és lett népszerű minden év elején ez a keresztény szokás. Mára már Magyarország legtöbb vidékén csak a frissen épült házat, újonnan belakott lakást szokták a keresztény családok megszenteltetni, és egyre ritkább, hogy évente elhívják a papot, hogy ismét megszentelje azt. Számos plébános is már csak külön kérésre, előre egyeztetett időpontban látogatja meg azt a házat, ahol örömmel fogadják a szertartást.
Főként falvakban volt szokás – napjainkban már csak néhány székely településen él – hogy a házszentelés alkalmával gyűjtik be a kepét, azaz az egyházi adót, és a kántor összeírja a házban élő katolikus hívek számát, így számlálva meg, hányan születtek, keresztelkedtek meg, és hányan haláloztak el. Ilyenkor a papot a hívek kicsit közelebbről is megismerhetik, hiszen nemcsak Jézus követeként tér be a házba, hanem mint ember is közelebb kerülhet az általa vezetett közösség tagjaihoz.
hirdetés
Házszentelés Fotó: pecsiegyhazmegye.hu/Loósz Róbert.
Arra, hogy a ház meg van szentelve, az ajtó szemöldökfájára írt áldás utal. Az idei évben így a 20 + C + M + B +20 felirat kerül fel. Az adott évszám közé kerülnek az áldás szavainak az első betűi. Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg e házat. Számos vidéken viszont, a népi értelmezés szerint a három király látogatására állítanak emléket a G + M + B, vagyis a Gáspár, Menyhárt, Boldizsár ajtófélfára való felírásával.
A házszentelés annak az ünnepe, amit a vízkereszt magában hordoz: az Ige testté lett és a földön élt, otthonra lelt. Az ünnep és a hozzá tartozó keresztény szokás felhívja a figyelmünket arra, hogy Istent mi magunk is házunkba, szívünkbe fogadhatjuk, és egy újabb éven át hordozzuk.
