2022-ben a Momentum lehet a legnagyobb ellenfél
A hazai ellenzék nem széledt szét, a globális balliberális hálózat támogatja őket pénzzel, paripával és fegyverrel, s a végső harcra készülnek az Orbán-kormány ellen 2022-ben – szögezi le írása elején Fricz Tamás, tisztázva a hazai ellenzék jelenlegi helyzetét.
A 2022-es parlamenti választások nem pusztán a bal- és a jobboldal, illetve a szocialisták, a liberálisok és kereszténydemokraták küzdelme lesz, hanem globalisták és nemzeti szuverenisták összecsapása is, sőt elsősorban az, ahogyan ez más európai országokban is megfigyelhető.
Fricz Tamás szerint fel kell ismernünk, hogy 2022-ben nem az MSZP vagy a DK lesz a legnagyobb ellenfél, hanem a Momentum, ugyanis új generációk léptek be a politikai térbe és el is fognak menni szavazni, és
mivel ötszázezer szavazóról beszélünk, voksaik meghatározók lehetnek a választás kimenetele, illetve hazánk jövője szempontjából.
Hirdetés
A Momentum, akár ha egyedül indul 2022-ben a parlamenti választásokon, akár ha egy egységes ellenzéki pártszövetségen belül – ez utóbbi a valószínűbb –, nagy eséllyel a legerősebb ellenzéki párttá válhat – hangsúlyozza a politológus, majd hozzáteszi, Gyurcsány Ferenc már jó ideje felismerte, hogy nyitnia kell a fiatalok, a főiskolások, az egyetemisták felé, és a maga sajátságos stílusában tesz is lépéseket, de ha egy Y vagy Z generációsnak választania kell majd a DK és a Momentum között, aligha kérdéses, hogy már csak a generációs azonosság miatt is az utóbbira adja a voksát.
Aggodalomra ad okot az MTA Politikatudományi Intézetének felmérése is, melyből kiderül,
az egyetemisták, főiskolások elsöprő többsége (!) szabad szellemű vagy liberális gondolkodású européerként identifikálja önmagát, nem a televízióból vagy az újságokból tájékozódik, hanem szinte kizárólagosan az internetről.
Mindezek mellett a Fidesz–KDNP, akárcsak minden más korosztályban, az egyetemisták és főiskolások körében is megőrizte az előnyét: a pártszövetségre a hallgatók 18 százaléka szavazna, s csak ezután jön a Momentum a maga 16 százalékával. Azonban Fricz Tamás szerint az adatok nem megnyugtatóak, szerinte ugyanis aligha vitatható, hogy a fővárosi és a nagyvárosi egyetemi és főiskolai hallgatók jelentik a szóban forgó korosztály krémjét,
az ő véleményük, fellépésük, akcióik, értékválasztásuk jelentős mértékben befolyásolja a dolgozó fiatalok attitűdjeit is, akik „nem akarnak lemaradni” generációjuk elitjétől, trendik szeretnének ők is lenni, akárcsak az egyetemisták.
Másrészről a nemzeti és keresztény értékrend szemszögéből nézve bármilyen elviselhetetlen nézeteket is vall a Momentum vezérkara, bármennyire is elfogadhatatlan a párt globalista, kozmopolita és nemzetellenes alapállása, mégis egy generációs pártról, az Y – és részben a Z – nemzedék pártjáról van szó, s nem mi, idősebbek, hanem ez a generáció dönti el, hogy ezt az értékrendet mennyire fogadja vagy utasítja el.
Szentenciákkal és ráolvasásokkal itt semmire sem megyünk, miként hízelgéssel és átlátszó álfiatalossággal sem.
A politológus azt javasolja, dühöngés helyett próbáljuk felfogni, hogy a fiatalok egyszerűen mások akarnak lenni, mint mi, ezért kapaszkodnak bele világtrendekbe, „szexi és fancy” nézetekbe, kritikátlanul átvéve a nyugati kozmopolitizmus magatartásmódját.
Gondoljunk bele: a Fidesz is generációs pártként indult, s utólag talán meglepő, de ők is a liberalizmustól indultak el, szövetségre léptek az SZDSZ-szel – emlékeztet Fricz Tamás. Ez nem véletlen, mert teljesen indokolt az a mondás, hogy
aki fiatalkorában nem liberális, annak nincsen szíve, s aki idősebb korában nem válik konzervatívvá, annak meg nincsen esze.
Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a Fidesz, miután tapasztalatokat szerzett a politikáról, elsősorban az SZDSZ-ről kifejezetten szörnyűeket,
fokozatosan meghaladta liberális kiindulópontját, és már az 1990-es évek közepére nemzeti és polgári értékrendre váltott át.
Vagyis az indulás még nem dönti el azt, hogy öt-tíz év múlva mivé válik a Momentumhoz kötődő generációs bázis.
Fricz Tamás írását azzal a gondolattal zárja, hogy a nemzettudat örökkévaló jelenség: tegnapi, mai és holnapi. Nekünk nem kell új elvet és eszmét keresnünk, hanem nemzeti alapon kell az új témákhoz közelítenünk. Legyen az környezetvédelem, zöld tematika, migráció, globalizáció vagy gazdasági válság. A nemzeti szuverenitás és függetlenség eszméjén keresztül kell közelíteni a kérdésekhez. Ez a mi igazi politikánk, ezek vagyunk mi, ezzel lehetünk modernek, s ha bátran és radikálisan képviseljük a nemzeti elvet, a fiatalság mai Petőfijei és pesti srácai újra előjönnek rejtekhelyeikről, a nyilvánosság elé lépnek, és akkor újra helyreáll a rend.
A teljes írás a linkre kattintva olvasható.
Olvasásra ajánljuk a témához kapcsolódó korábban megjelent írásainkat:
A bal-jobb politikai ellentét alárendelődni látszik Európában
Életről, halálról szóló kérdések vannak napirenden Európában
