Kiállítás a második világháború előtti utolsó békeévekről

Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt,

sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni – emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Mint hozzátette, mindeközben a magyar nemzet gondoskodott az elszakított nemzettestekről is. Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, adott otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak és ekkor kezdődött meg a békés revízió is – idézte fel a miniszter.

Kásler Miklós kiemelte: a trianoni határokat békés úton sikerült „feltörni”, ennek köszönhetően pedig 3,3 millió magyar került vissza, hozzáfűzte azonban azt is: az utolsó békeévekben már nagyon sokan érezték, hogy egy minden addiginál nagyobb kataklizma közeleg.

Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit

– mondta el Kásler Miklós.

Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.

Horváth-Lugossy Gábor, Magyarságkutató Intézet főigazgatója közölte, hogy ez az első kiállítás, amelynek szervezésében intézete részt vesz, előkészületben van azonban már a második tárlatuk is.

Nyári Gábor kurátor az MTI-nek elmondta, céljuk az volt, hogy

a látogató egyfajta időutazáson vehessen részt az 1938-40 közötti évekbe, megtapasztalhassa, hogy milyen lehetőségek álltak Magyarország előtt,

mielőtt belesodródott volna a második világháborúba.

Ezt az időszakot természetesen nem lehet bemutatni Trianon nélkül, a kiállítás ezért kitér az 1920-as békekötés következményeire, és hogy ebből a tragédiából a magyarság miként tudott talpraállni.
Mint hangsúlyozta, nem száraz ismeretátadásra törekedtek, hanem felépítették például a kormányzói különvonat vagy egy visszacsatolt város mását, de a magyar film Karády Katalin, Jávor Pál, Muráti Lili jelezte aranykorába is moziterem repíti vissza a látogatót.

A kiállítás bemutatja azonban az árnyoldalakat is, például a parasztság megoldatlan helyzetét, és nem feledkezik arról sem, hogy 1938-ban Magyarország közvetlenül határos lett a nemzetiszocialista Németországgal és hogy ebben az időszakban fogadták el az első két zsidótörvényt – számolt be Nyári Gábor a 2020. március 15-ig látogatható tárlatról.

MTI

Nyitókép: Érdeklődő a Magyar Világ 1938-1940 című kiállításon a megnyitó napján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. december 6-án. Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet 2020. március 15-ig látogatható tárlata. – MTI/Mónus Márton