A Konzervativizmus és liberalizmus a magyar politikai enciklopédia tükrében címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést bevezető előadásában Balog Zoltán arról beszélt: a kereszténység története során volt, amikor felforgatott, máskor konzervált.

„A keresztény üzenet egyszerre felszabadít és meg is őriz, és a keresztény gondolat felől bármelyik világnézeti irányba legitim indulni” – mondta.

Kitért arra, hogy Jézus a maga korában nyilvánvalóan szubverzív, felforgató volt, de a 16. századi reformáció vagy a felszabadítás teológiája is a fennálló renddel szemben fogalmazza meg a keresztény üzenetet.

Ugyanakkor a Római Birodalom végén egyértelműen konzerváló szerepet játszott a kereszténység, és Magyarország, Lengyelország vagy a Szovjetunió történelmében is volt olyan időszak, amikor az egyházaknak konzerváló, átmentő funkciója volt.

Az egyház és politika rossz társutasságára példaként említette a német protestáns egyházak és a liberalizmus kapcsolatát, ahol az egyház – meglátása szerint – átengedi a liberális államnak az ideák meghatározását.

hirdetés

Balog Zoltán hozzátette, a kereszténység a világon majdnem minden eszmerendszerrel lépett valamifajta kapcsolatra, de maga a kereszténység életgyakorlat és semmiképpen sem ideológia, ezért ideológiai eszmerendszerekbe nem is szorítható be.

Azt mondta, a keresztény gondolkodás módszeréhez mindenképpen hozzátartozik egyfajta távolságtartás, a dolgoknak az örökkévalóság mértéke szerinti szemlélése.

Ez jelenti az éppen adott helyzet gyógyító relativizálását és egyben felemelkedést, a világ felülről szemlélését is. Balog Zoltán kiemelte, a kereszténység központi gondolata a krisztusi szabadság, amely az ember teremtettségéből következik.

Isten totális igénye az emberre garantálja, hogy egyetlen emberi hatalom sem jelenthet be rá igényt, vagyis éppen ez az ember szabadságának a biztosítéka -tette hozzá Balog Zoltán.

A református lelkész úgy fogalmazott, minél jobban függünk a Teremtőtől, annál szabadabbak vagyunk világi viszonyainkban.

MTI