Máig érződik a rendszerváltozás médiaháborújának hatása
A jog az igazság szolgálóleánya kell, hogy legyen, a médiának pedig a hiteles közvetítő szerepét kell betöltenie – fogalmazott Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott azon a csütörtöki konferencián, amely a Pest Megyei Kormányhivatal szervezésében valósult meg.
A „Sajtó és média a jog tükrében” című rendezvényen rámutatott: a jog és a média a Kormányhivatal hétköznapjainak részét képezi, ezért tartották fontosnak a konferencia megszervezését. 
Az első előadást Dr. Horváth Attila alkotmánybíró tartotta, aki a rendszerváltozáskor meginduló médiaháború történeti kontextusait mutatta be. Beszámolt arról, hogy
a ’80-as években a média munkatársait politikai szinten választották ki, a megbízhatónak tartott munkatársak pedig a rendszerváltozás után is a helyükön maradtak,
mivel a Nemzeti Kerekasztal az új médiatörvényt – tudatos időhúzás miatt – nem tudta megalkotni. A hatalom birtokosai közben megfigyelték, lehallgatták az ellenzéki képviselőket, sőt, beszivárogtak soraikba is. Az újonnan alakult pártok részben naivitással közeledtek a rendszerváltozáshoz, mert úgy gondolták, hogy az átalakulás az élet minden területén érezteti majd a hatását, ám tévedtek. A tömegtájékoztatás terén számos jelenség változatlan maradt. Az 1989-ben, a média terültén levezényelt villámgyors privatizáció, már kész helyzet elé állította az Antall-kormányt.
A régi rend megbízható sajtósai pedig azonnal agitálni kezdtek a megalakuló kormány és tevékenysége ellen.
Jellemző, hogy ’90-es évek médiaháborúja nem egyenlő feltételekkel történt, az újságírók a Kádár-korszak teljes fegyvertárát használták a kormány ellen.
Dr. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az online platformok médiaszabályozásáról és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról beszélt. Előadásában kifejtette, pár évtizeddel ezelőtt sokan gondolták úgy, hogy az internet megjelenésével demokratizálni lehet a nyilvánosságot, mert a világháló olyan eszköz lesz, ahol mindenki ingyen beszélhet, hozzájuthat mások véleményéhez és ezzel mindenki tájékozottabbá válik, így végül a demokrácia is erősödni fog. Habár a nyilvános véleményformálás lehetősége valóban kiszélesedett, a kezdeti remények nem váltak valóra,
a nemzetállamok szuverenitása sérül az óriási internetes vállalatokkal szemben.
Az online platformok – mint például a Facebook vagy éppen a Google – habár nem állítanak elő önálló tartalmakat, még is jelentősen befolyásolnak. A Facebooknak ma 2,5 milliárd aktív felhasználója van, az oldal sehol nem a nemzeti, hanem saját szabályzata szerint működik.
Egy Facebook-moderátornak átlagosan három másodperce van, arra, hogy egyes tartalmakat elbíráljon és eltávolítson. Ezek az alulfizetett moderátorok döntenek arról is, hogy Magyarországon milyen tartalmak érhetőek el.
Minden platformnak megvan a saját szabályozása, mellyel párhuzamos jogrendszer épül. Ez aggasztó.
A Facebook és a Google tevékenységük során nem riadnak vissza a politikai befolyásolástól sem, ha azt saját gazdasági érdekük megkívánja. Egyes tartalmakat elrejtenek, letiltanak, másokat pedig előtérbe helyeznek. Mára az Európai Unió egy egységes szabályozás felé indult el e területen. Koltay összegzésképpen elmondta, fontosnak tartja, hogy az állam ne vonuljon vissza, és ne legyen passzív szereplő, aktív, tevékeny magatartást tanúsítson az online terekben zajló események iránt is.
Dr. Szántó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy ma a baloldali sajtó frusztrált, mivel a rendszerváltozás óta sosem voltak olyan helyzetben, mint ma. A 2000-es évek közepétől befolyásuk és térnyerésük folyamatosan csökkent. Előtte a baloldali, liberális véleményformálási monopólium érvényesült Magyarországon, melyeknek jelentős társadalmi és politikai következményei voltak. Mára a baloldali média a véleményalkotási monopóliumát elveszítette, ugyanakkor szerinte a média 55%-a még mindig baloldali kézben összpontosul. Ebben a helyzetben a baloldali politikusok elviszik a vitákat külföldre, elsősorban Brüsszelbe, ahol félinformációkat adnak át, ezért ott úgy gondolják, hogy hatalmas probléma van Magyarországon a médiával.
A nyugati véleményformálók azonban vagy nincsenek, vagy nem szeretnének tisztában lenni a magyar médiapiaccal és történeti előzményeivel.
Elmondása szerint a balliberális sajtó a jobboldali médiacsatornákat gyakorta állítja be fake news-ként, mely elfogadhatatlan. Előadásában hangsúlyozta, napjainkban a média témakörében nem elsősorban egy szakmai, hanem egy világnézeti vita kibontakozását láthatjuk.
