Ne hagyd, hogy az internet buborékba zárjon!

Vajon hányan ismerik a „filter bubble” kifejezést? Esetleg, ha úgy mondom, „buborékhatás” vagy „szűrőbuborék”, lehet, hogy ismerősebb. Ha nem hallott róla, mindenképpen olvassa el a következő cikket, mert lehet, hogy Ön is buborékban él, csak nem tud róla!

A „filter bubble” kifejezés Eli Parisertől származik, aki a 2011-ben megjelent Szűrőbuborék: Amit az internet rejteget előled című könyvében említette meg. A jelenség egy intellektuális elkülönülés (izoláció), amelyet internetes oldalak algoritmusai eredményeznek. Lefordítva: a kattintásaink, kedveléseink és böngészési szokásaink alapján készítenek rólunk egy profilt, majd ezt felhasználva az algoritmusok csak olyan információt kínálnak fel nekünk, amely a profil alapján valószínűleg érdekelhet minket, és kedvelni fogjuk. 

Tehát a „szűrőbuborék” következtében lényegesen kevesebb olyan tartalmat láthatunk, amelyek szembe mennek a véleményünkkel, ellenben sokkal többet láthatunk olyanokból, amelyek az érdeklődési körünknek megfelelnek. Ebből következik, hogy a buborékba zárt felhasználó az internet sajátos algoritmusainak következtében akár egy alternatív világba is csöppenhet úgy, hogy erről nem is tud.

(Kép: https://www.sticky.digital/danger-of-living-in-a-filter-bubble/)

Hogyan kerülhetünk bele egy buborékba? A válasz sajnos az, hogy nagyon könnyedén és egyszerűen. Beírjuk a böngészőbe, hogy fogyás, amelyre kiad rengeteg oldalt. Miután rákattintottunk egy fogyókúrával kapcsolatos oldalra, a keresőbe beírt szót, illetve a számítógépünkkel kapcsolatos információkat a böngésző elküldi annak az oldalnak, amelyre rákattintottunk. Így az oldal egyedileg beazonosíthat minket (profilt készít rólunk), ráadásul az oldalakon reklámoznak más oldalak is, és ezek is profilt gyártanak rólunk. Ezért, ha sokszor érdeklődünk fogyással kapcsolatos oldalak után, nem fognak békén hagyni minket az ilyen típusú reklámok. 

A „Filter Bubble” jelenség könnyedséget jelent a kereskedelem számára, mert hatékonyabbá tehetik a marketingkampányokat, mindemellett a felhasználó számára is kényelmet jelent a rengeteg érdeklődési körben felkínált hír- és reklámajánlat. Ugyanakkor a rólunk gyártott és számon tartott profilnak vannak nem várt következményei is. Nemrég olvastam egy olyan történetet: az USA-ban egy tinilány a (titokban tartott) terhességével kapcsolatban informálódott az internetről, ezért számos baba-mama oldalt felkeresett. Pár nappal később az egyik pelenkákat gyártó cég promóciós ajándékot küldött a lánynak. A csomagot küldő cég a lány profiljában található információkból be tudta azonosítani, hogy hol lakhat. A tini legnagyobb pechére az ajándékot a szülei vettek át, mivel akkor éppen az iskolában volt. Így derült ki, hogy eltitkolt terhessége van.

(Kép: https://blogs.tribune.com.pk/story/87186/living-in-online-filter-bubbles/)

Egy másik eset egy Németországban élő serdülő fiúról szól, aki nagyon érdeklődött a második világháború iránt, mivel az iskolában éppen arról tanultak, és szerette volna bővíteni tudását. Számos oldalt felkeresett, ahonnan olyan tudást gyűjtött össze, hogy még a tanárának is tudott új információt adni. Pár hónappal később azonban a fiú fehér cipőfűzős fekete bakancsban kezdett iskolába járni, és az osztálytársak vallási hovatartozásáról, származásáról készített listát. Kiderült, hogy a fiúnak az algoritmusok neonáci oldalakat kezdtek felhozni, és be is lépett az egyik antiszemita csoportba.    

A buborékhatás egyik legszembetűnőbb és legjobban megfogható negatív következménye a világról alkotott kép torzulása lehet. Könnyedén megeshet velünk is, hogy egy hírportálon megjelent bűnügyi cikkre rákattintva másodpercekkel később már több száz bűnügyi hírt kapunk itthonról és a nagyvilágból, amit innentől kezdve folyamatosan feldob nekünk a közösségi oldal és a böngésző. Mivel a nap 24 órájában ilyen híreket kapunk, azt gondolhatjuk, hogy a világ erőszakos, és talán félelemérzet is úrrá lehet rajtunk egy idő után. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nemzetközi bűnügyi statisztikák szerint az elmúlt száz esztendőben a halálos bűncselekmények száma dinamikusan csökken, és az elmúlt 10 évben a számuk – a mérések megkezdése óta – a legalacsonyabb szintet érte el.

Kép: (https://www.cardschat.com/news/ggnetwork-bubble-protection-83231)

Mit lehet tenni a jelenség elkerülése érdekében? Először is fogadjuk el azt a tényt, hogy az internet adatokat gyűjt rólunk, és ezt kereskedelmi célra fel is használja! Gyermekeink védelme érdekében a legfontosabb lépés az lehet, hogy folyamatosan kommunikálunk velük, amely révén tudomást szerezhetünk érdeklődési körükről, így az élettapasztalatunk alapján ki tudjuk szűrni a szélsőségeket. A buborékból úgy tudunk kitörni, ha időről-időre tudatosan más-más témára keresünk rá a böngészőben, ezáltal meg tudjuk akadályozni, hogy valótlan kép alakuljon ki bennünk szűkebb és tágabb környezetünkről. Mindamellett ne elégedjünk meg egy hírforrással, és legyünk folyamatosan gyanakvók!

Fecske Gábor László

 

Kiemelt képünk forrása a Pixabay.