Kinizsi Pál – a legendás hős, aki sosem vesztett csatát

Ötszázhuszonöt évvel ezelőtt, november 24-én halt meg Kinizsi Pál a Magyar Királyság országbírója és a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére és hőse. Kiváló hadvezéri tudása és képességei, rendkívüli ereje és híres győzelmei miatt mondai és legendás alakká vált. De mi tesz egy katonát igazi hőssé? Ennek jártunk utána.

Kinizsi életének első feléről szájhagyományok tucatjai állnak rendelkezésünkre, hiteles forrás azonban annál kevesebb. Feltehetőleg az 1430-as években született, a mai napig több település verseng azért, hogy kimondják: az ő híres szülöttük Kinizsi: Nagyvázsonyban, Biharban és Bánátban is boldogan mutogatják az odalátogatóknak a malmot, ahol

a hihetetlen erővel bíró molnár legény a legenda szerint egy malomkövön szolgálta fel az italt Mátyás királynak. Kinizsi ezzel a tettével bizonyult méltónak arra, hogy a király katonája legyen.

Az már biztos adat, hogy 1468-ban Morvaországban, Magyar Balázsnál szolgált, aki később a lányát hozzáadta feleségül. Kinizsi ekkora már a nagy hadvezérek közé emelkedett, ugyanis két cseh hadjárat után, a lengyelek ellen vívott háborúban is kitűnt a többiek közül, így néhány évvel később saját seregével vonult Alsó-Ausztriába egy várostromhoz.

Mátyás király adományokkal jutalmazta a hőst, aki a fennmaradt legendák alapján rászolgált a gazdag ajándékokra.

1472-ben az uralkodó Kinizsinek adta Nagyvárzsonyt a hozzá tartozó birtokokkal együtt, majd esküvője után hozományként a somlói várat is megkapta.

A híres harcos azonban nem csak a háborúk során mutatta meg „erejét”, uradalma és a kultúra felvirágoztatásáért is komoly erőfeszítéseket tett. A pálosok számára kolostort és templomot építtetett.

Rendkívüli fizikai erején túl, harcmodorával is kiemelkedett, számos lovagi tornán aratott diadalt. A fekete sereg vezéreként pedig minden tiszteletet kiérdemelt.

A vitéz Kinizsi és Kenyérmező

Kinizsinek nem sokkal később az oszmánokkal kellett szembenéznie, ugyanis 1478-től Temesvár ura és Alsó-Magyarország főkapitánya lett.

Az híres 1479-es kenyérmezei csatában is győzni tudott.

A magyar sereg jobbszárnyát vezette, azonban a csata elején Báthory István erdélyi vajda megsebesült, így a törökök előnyre tettek szert. Kinizsi lovassága – gyorsan reagálva a történésekre – Báthory segítségére sietett és a magyar seregek legyőzték a törököket. Az eseményről Czuczor Gergely Magyar tánc című művében ír.

„Vitéz Kinizsinek hírét

Hallottátok-e?

Hogy vigadott Kenyérmezőn,

Azt tudjátok-e?

Mint csatába rohanónak

Tüzelt a szeme,

Bajnokos volt mozdulása,

Feszült kebele.”

Mindig csak Magyarországért

A következő évben a főkapitány 30.000 fős seregével a Szerbiában oszmánok által megszállt területeket szabadította fel és többszörös vereséget mért a törökökre. Miután Mátyás és I. Bajazid szultán 1483-ban tíz éves békeszerződést kötött, az oszmán portyákat próbálta megakadályozni az országhatár mentén.

Mátyás halála után –  az uralkodó kívánalmaival szembemenve – II. Ulászlót támogatta a trón megszerzésének ügyében. Ulászló szolgálatában országbíró vált belőle, és

habár Mátyás végakarata ellen cselekedett, élete végéig védte Magyarországot – akár a törökökről volt szó, akár a trónkövetelő Miksa római király és későbbi császár kiűzéséről. Miután fekete serege lezüllött, és az ország különböző pontjain martalóckodtak, velük is leszámolt.

Halála és emlékezete

Kinizsi 1494-ben már megromlott egészségügyi állapotban ostromolta Szendrő várát, melynek során november 24-én meghalt. A törökverő hőst Nagyvázsonyban, az erődítmény kápolnájában temették el.

Kultusza az egész országban elterjedt, legendák szólnak még ma is hősiességéről és győzelmeiről, története és élete nemcsak a történelemkönyvekben, de a mesékben is tovább él.

Kinizsi személyében megtalálható volt minden, ami a nép álmait és vágyait fejezte ki, ami értéket képviselt abban a korban. És arról az életútról sem szabad megfeledkeznünk, ami jellemezte őt: egy alacsony sorból származó fiú kizárólag tehetsége által emelkedett ki a paraszti sorból, és vált az ország egyik legfontosabb emberévé.

A legendák megszületését és elterjedését segítette a tény, hogy Kinizsi után az ellenség maga alá gyűrte az országot, így a nép a szájról szájra terjedő történetekkel tartotta életben a reményt, hogy Magyarország visszanyeri függetlenségét és régi nagyságát.

Irodalmi oldalról közelítve pedig Kinizsi kultuszának mindig is megvolt a maga történelmi szerepe. A XIX. század első felében, a modern nemzetté válás útján elindult magyarság megteremtette korszerű nyelvét és irodalmát. A népmondák és históriás énekek Kinizsi Pálja nemzeti hősként, a hazát védő katona és a hazaszeretet megtestesítőjeként került be irodalmunkba. Kinizsi Pál címmel Tatay Sándor 1955-ben írt ifjúsági regényt.

Forrás: Rubiconline, Kalendárium, Nagyvázsony hivatalos oldala – Címlapkép: wikipédia.org