A nyílt társadalom harca a közösségi társadalom ellen: közös erkölcsi alap vs. egyéni erkölcs

Kereszténydemokrácia VI.

A nyílt társadalom élből elveti, hogy az erkölcsnek meghatározó helye van a közéleti kérdések értékelésében és a döntéshozatalban. A világnézeti semlegességet hirdeti, ami fából vaskarika, mert minden tettünk, minden mondatunk ezer szállal kötődik a világnézetünkhöz.

A nyílt társadalomban nincs közös erkölcs, csak egyéni erkölcs. Mindenki csak a maga módján lesz erkölcsös vagy erkölcstelen. Így oda jutunk, hogy senki nem ítélhet meg másokat erkölcsi alapon, hiszen nincsen közmegegyezés arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ami egyben azt is jelenti, hogy a nyílt társadalomban minden viszonylagos, nincsen az erkölcsi tartalmú szavaknak közös jelentése. Az általános értékrelativizmus pedig egyenesen vezet az értékvesztéshez és a közösségek széteséséhez.

A kereszténydemokrata közösségi társadalomban azonban van tartalma a jónak és a rossznak, az erkölcsösnek és az erkölccsel ellentétesnek, a dolgok megnevezhetőek és meghatározhatóak, sőt, megnevezendőek és meghatározandóak. Ebből is látható, hogy a nyelv központi politikai csatatér, aki uralja a nyelvet, az könnyebben tematizálja a közbeszédet is. Ezért fontos a liberálisok számára a politikailag korrekt beszédmód. A kimondott és kikerült szavak egyben magukban hordozzák a világlátást is.

pixabay.com

A kereszténydemokrata nem jogszolgáltatásról, hanem igazságszolgáltatásról beszél; nem természetvédelemről, hanem teremtésvédelemről; nem pozitív jogról, hanem természetjogról; nem csak szolidaritásról, de felebaráti szeretetről is; nem pusztán emberi jogokról, hanem emberi méltóságról; nem személyi jövedelemadóról, hanem családi adózásról. És a példák még sorolhatók.

A kereszténydemokrata politika fontos alapja a közösségi értékek melletti kiállás. A liberális nyílt társadalom fő fegyvere a megbélyegzés.

A liberális nyílt társadalom negatív spirált indít be. A sérülékenyeket még sérülékenyebbé teszi azzal, hogy elvágja közösségi kapcsolataikat, ezzel a segítség lehetőségét. A gátlástalanokat még gátlástalanabbá teszi azzal, hogy tagadja a közös erkölcsből fakadó korlátokat. A liberalizmus azt üzeni: neked minden jár, ami az életed kellemesebbé teszi, a szabályok csak a boldog életed gátját jelentik.

A liberálisok sokszor a saját maguk által teremtett média- és véleménybuborékban élnek. Akik a buborékon kívül gondolkoznak, azokat meg sem értik, lenézik, és ingerülten középkorinak vagy provinciálisnak degradálják őket. Egy liberális könnyen válhat az elvont ideológiái foglyává, és észre se veszi, hogy a többséget ezek a kérdések nem érdeklik, a józanész alapján vagy a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben az ilyen ideológiai kérdések fel sem merülnek.

 

Rétvári Bence

Rétvári Bence, a KDNP alelnökének kereszténydemokráciáról szóló írását 12 részben közli lapunk vasárnap délelőttönként. Az előző részeket ide kattintva olvashatja