Karácsony Gergely főpolgármesteri antréja elhúzódó kultúrkampfot vetít előre – pedig a béke követeiként folyamatosan tagadják, hogy ilyesmire készülnének. Fogcsikorgatva a Demszky-éra 2.0. azért mégis csak megejti internacionalista elhajlásait, amikor olyan magyarokat próbál lejáratni, akiknek köszönhetjük mindnyájan az anyanyelvünket, kultúránkat…

Wass Albert lenácizásán most felülemelkedve Karácsony (sajnos) veszélyesebb vizekre merészkedett, amikor megpróbálja ellehetetleníteni Szent István királyunk szobrának felállítását a róla elnevezett parkban. Ami már önmagában méltatlan, voltaképpen a főváros szégyene, hogy 29 éven át nem sikerült elhelyezni Szent Istvánról akárcsak egy mellszobrot a parkba, míg Lukács György szobra posztkommunista kegyhellyé válhatott.

Ha lett volna, egy normális rendszerváltozás ez a kérdés most fel sem merülne.

Képes védeni és bálványozni a mindenkori Demszky-elit egy a nácik korába is remekül illeszkedő mentalitású Lukács Györgyöt, a magyarok egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb  történelmi alakjának még szobrot se akarnának állítani? Mintegy ráadásként pedig lenácizzák Wass Albertet? Mondhatnánk, hogy a világ megérett a pusztulásra, ha ez így normális, ha valóban ez a „demokrata”, a 21. századi, a menő.

Félő, hogy Karácsony egy New York-i színminta alapján válogatna a Szent István parkba egy meleg szobrász melegeket ábrázoló szobrához stílusokat, ha rajta múlna, mert ő így képzelheti el a jövőt. Nemzetek, és kultúrák nélküli kulturális sokszínűségben. Szerencsére azonban a jövőnk nem csak rajta múlik. Szerencsére az ellenzéki összefogáson belül is vannak, akik elsősorban magyarok és csak azután válogatnak a New York-i színmintákból.

hirdetés

 „Tegnap Karácsony Gergely mégis váratlanul bejelentette, hogy felfüggesztené a szobor felállítását, és a szükséges egyeztetések lefolytatása után olyan javaslatot vinne a Közgyűlés elé, amely “teljes körű egyetértés” mellett határozza majd meg a felállítás pontos helyét. (…) Amennyiben a korábban elfogadott koncepció nem megfelelő, lehetőség van új tervpályázat kiírására. Lukács György szobrának visszavételét azonban elfogadhatatlannak tartjuk. Nemzetközileg is elismert írói és filozófusi munkássága mellett ugyanis Lukács az alapvető emberi szabadságjogok eltiprásának és az akadémiai tisztogatásoknak lelkes támogatója volt. (…) Államalapító szent királyunk viszont olyan közös történelmi hősünk, aki megérdemli, hogy szobra a nevét viselő parkban állhasson Angyalföldön. Vajon a “teljes körű egyetértést” kik és milyen okból hátráltatják? Arra kérem Karácsony Gergelyt, hogy ennek szellemében hozzon megfontolt döntést. Olyan döntést, amelyet minden jóérzésű budapesti állampolgár magáénak tud érezni.”

E sorokat Bencsik János Jobbikos képviselő, tehát jelen pillanatban Karácsony Gergely szövetségese írta közösségi oldalán. Úgy tűnik tehát az egyetlen esélye Budapestnek, ha az ellenzéki összefogás nemzetibb érzelmű tagjai felemelik a szavukat és megmentik Szent Istvánt ettől a szégyentől. Megmentik a magyar nemzet egyik legjobb nagykövetét, akit Kárpát-medence szerte tisztelnek és szeretnek.

Szomorú látni ezt a folyamatot. Az ellenzéki győzelmek hozadéka egyelőre egy inkvizíció, ami során lekerülnek a székelyzászlók, és Lukács Györgyöket állítanak szembe Szent Istvánnal, vagy épp Wass Alberttel. Ez 2019. november 3-án minden csak nem normális, „demokrata”, 21. századi, vagy menő. Holnap lesz 63 éve, hogy a szovjet hadsereg és a magyar kommunisták leverték az 1956-os forradalmat. Nem azért haltak meg a szüleink és a nagyszüleink, hogy ezt a kultúrkampfos kiszorítósdit elölről kezdjük.

Lukács Györgynek nincs keresnivalója egy olyan parkban, amit Szent Istvánról neveztek el, és pont. Aki ezt nem látja ennyire egyértelműen azzal sincsen semmi gond, csak holnaptól ne hívja magát magyar politikusnak.

Forrás: Facebook.hu

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd