Harrach: Bátorság kell a keresztény értékrend képviseletéhez

Az ünnepi ülés kezdetén Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke felidézte a hazai kereszténydemokrácia történetét, párttá formálódását és állomásait, neves egyéniségeit.  Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta a közös értékrend, a hagyományok fenntartását, melyben a kereszténydemokratáknak nagy szerepe volt a múltban és lesz a jövőben is.

A kereszténydemokrata politikusoknak mindig következetesen kell a keresztény értékrendet képviselni, „amely sokszor nem könnyű” – fogalmazott. Kiemelte: ma bátorság kell ahhoz, hogy az ember kimondja az igazságot és a keresztény emberképet képviselje. „A keresztény politikust ezért két oldalról támadják, balról az ateista, jobb oldalról a jószándékú, de naiv kritika”, amelynek képviselői nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.

A keresztény jelző kötelez, ennek meg kell felelni – jelentette ki.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, miniszterelnök-helyettes és Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban 2019. október 31-én. MTI/Soós Lajos

Kövér: Az egyetemes kereszténydemokrata mondanivaló – „Isten, haza, család”

Az ünnepi eseményen Kövér László házelnök a Fidesz országos választmánya nevében barátsággal köszöntötte a kereszténydemokratákat. Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete”. A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel” mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze”, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik az előttünk álló időkben.

hirdetés

„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak” – fogalmazott Kövér László. A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat. A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő – fejtette ki.

Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban, „Isten, haza, család”, össze lehet foglalni. Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis  szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak –, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni. Arra figyelmeztetett: a közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány” leselkedik.

MTI/Soós Lajos

Kövér László az elmúlt hetvenöt év „súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia” történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának.

Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében! – tette hozzá.

Isten éltesse a magyar kereszténydemokráciát – zárta beszédét.

Semjén: A KDNP az egyetlen történelmi párt, amely porondon maradt

Ma a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen történelmi, kereszténydemokrata, keresztényszociális, és az egyetlen világnézeti párt a magyar politikai palettán – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki felidézte a párt 1944-es megalakítását, kiemelve, hogy az alapítóatyák ellent mondtak előbb a barna, majd a vörös diktatúrának. Rámutatott: a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyik a porondon maradt, és ez annak köszönhető, hogy hűségesek maradtak ahhoz a kereszténydemokrata örökséghez, amelyet az alapítóatyák lefektettek. Ez az az erkölcsi alap, amely 75 éven át megtartotta a kereszténydemokráciát Magyarországon – mutatott rá.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, miniszterelnök-helyettes. Mögötte Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke. MTI/Soós Lajos

Kiemelte: a KDNP ma az egyetlen kereszténydemokrata és keresztényszociális alapokon álló párt. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem egy, hanem két koordináta-rendszer van. Az egyik, amelyik szerint a KDNP markánsan jobboldali párt, mert védi a hagyományosan konzervatív értékeket, a vallásszabadságot, az egyházak szabadságát, a nemzeti elkötelezettséget, a hagyományos családmodellt. Ennek tagadását jelenítette meg az egykori SZDSZ – mutatott rá. Ugyanakkor van egy másik koordináta rendszer is, amely a tőke-munka köré szerveződik – folytatta – kiemelve: a KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy „sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat”, de a munka elsődleges a tőkével szemben, ugyanis jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Eszerint a KDNP – szociális értelemben – akár mérsékelten baloldali pártként is definiálható – jegyezte meg.

A KDNP elnöke kitért arra is, hogy pártja az egyetlen világnézeti párt. Kiemelte: minden kereszténydemokrata pártnak van egy sajátos  dilemmája, hogy ha következetesen hűségesek az egyház tanításához, beleértve legkiszolgáltatottabb és legjobb inkább jogfosztott kisebbségnek, a magzati korban lévőknek, vagy a házasságnak a védelmét, akkor ez sokszor nem találkozik a közízléssel, és szavazatvesztéssel jár. Két lehetőséget vázolt fel: az egyik, hogy hűségesek az egyház tanításához, de ez olyan szavazatvesztéssel jár, hogy elveszítik annak lehetőségét is, hogy kormányra kerülve, érdemben alakítsák a társadalmat, és könnyen hitbuzgalmi kongregációvá válnak. A másik – amit Nyugat-Európában látnak –, hogy a szavazatgyűjtés érdekében feladnak témákat, és egyre több engedményt tesznek. A végén azonban ott a kérdés, hogy akkor milyen alapon hívják magukat keresztény pártnak – jegyezte meg.

Azt mondta: nem akar olyan kereszténydemokráciát, amelyik feladja a kereszténydemokrata tanítást, de nem akar egy hitbuzgalmi egyesületet sem vezetni. A többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége – rögzítette, kiemelve: ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig egy „kereszténydemokrata ihletettségű”, nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. Rámutatott: a Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója, 2006 óta abszolút többség felett vannak.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az egyházhoz való viszonyt elemezve rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. „Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához” – fogalmazott. Azt mondta, nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.

Latorcai: A gazdaságpolitika alapja a család

Latorcai János, a KDNP országos választmányának elnöke arról beszélt, hogy az emberi életet nem lehet csak a piacgazdasági tevékenységekben való részvételre redukálni. A gazdaság és a társadalom szorosan összefüggnek egymással, de soha nem engedhető meg, hogy a gazdaság öncélúvá váljon – rögzítette.  Hozzátette: a kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitikának biztosítani kell a gazdaság működőképességét, a fenntartható növekedést, szabályozni kell a gazdasági tevékenységet, mindezt úgy, hogy az egyházak tanításában megfogalmazott társadalmi igazságosságra és a szolidaritásra épülő politika a lehető legteljesebben megvalósuljon. Rámutatott: kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitika alapjának a családot kell tekinteni.

Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmányának elnöke. MTI/Soós Lajos

Surján: Meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: a 75. születésnapon előre is érdemes tekinteni. Úgy fogalmazott: a kereszténydemokrata egy szó, egy fogalom, egy politikai termék. Mint leszögezte, nagy felelősség kereszténydemokratának lenni, mert „akármilyen hibát követük el – emberből vagyunk és ez előfordul –, az rávetül a kereszténységre is”.

Meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn”, keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak. „Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően” – figyelmeztetett.

Rétvári: A KDNP jóval több, mint a tagjai közössége

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt: a KDNP-s politikusok a parlamenti ülésteremben hétről hétre azokkal ülnek szemben, akiknek jogelődei, illetve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigrációba kényszerítették a kereszténydemokratákat.

Mint mondta: az egyik ilyen „csapat” 1919-ig nyúlik vissza, amikor megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, majd ennek jogutódjaként később a Magyar Dolgozók Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Szocialista Pártot és a DK-t; míg a másik csapat kisnyilas, gyűlölködő, cigány- és zsidóellenes gyökerekkel rendelkezik. Ezek a politikusok oktatnak ki minket demokráciáról, vallásszabadságról, sajtószabadságról, jogállamról – jegyezte meg a párt alelnöke.

A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.

Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia. 

Veilandics Franciska: Óriási felelőssége van az IKSZ-nek

A KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kapcsolata egy kicsit hasonlít a szülő-gyermek kapcsolathoz: az IKSZ olyan fiatal felnőttekből álló szervezet, akik egyedül is képesek boldogulni a közélet területén  – de nehezebben – mondta felszólalásában a szervezet budapesti elnöke, Veilandics Franciska. „Mi, fiatalok magunk is képesek vagyunk kiállni értékeink mellett és azt megmutatni másoknak is. Néha viszont jól jön, ha tudjuk: van mögöttünk egy szülő, egy anyapárt, aki támogat és pártfogol bennünket. Egy családban mindenkinek megvan a maga szerepe, a szülők mutatják az irányt, a fiatalok pedig hozzák az új szemléletet” – magyarázta.

Az elnök szerint óriási felelőssége van az IKSZ-nek abban, hogy a gimnáziumokból, középiskolákból, szakközépiskolákból kikerülő és egyetemista fiatal felnőtteket a liberalizmus és egoizmus világában megtartsa a keresztény-konzervatív gondolkodásmód mellett. Elmondta, az IKSZ generációja és a fiatalabbak 2006-ban még nem lehetett ott a kormányellenes tüntetéseken, vagy tán nem is emlékeznek a szemkilövetőre, „aki az őszödi beszéd óta képes volt magát más hátán visszakígyózni a politika élvonalába”.

„Mi az a generáció vagyunk, akik nem tudják, milyen érzés ellenzékben lenni. Akik 2010-et követően kerültünk bele a közélet és munka világába. Most viszont Budapesten mi vagyunk az ellenzék. Most nekünk kell utcára vonulnunk és hangosan felemelnünk a szavunkat a keresztény értékek mellett” – szögezte le.

Így folytatta: „Közösen kell felállnunk azért, hogy Budapest ne jusson a nyugati országok fővárosainak sorsára, ahol az lmbtq-forradalom és a liberalizmus átjárja a mindennapokat. Meg kell mutatnunk a jelen és a jövő generációjának, hogy jövője csak akkor lesz a fővárosnak és az országnak, ha értékek, nem pedig érdekek mellett sorakozunk fel. Erre az elmúlt 75 év biztosítás számunkra arra, hogy még sok 75 éve lehet a kereszténydemokráciának Magyarországon”. 

Azbej Tristan: A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon – jelentette ki.

Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben – ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik – tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé.    

Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés – hangsúlyozta.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra „a rosszból a még rosszabbra” fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: „mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette”. Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.

Az ünnepi ülésen levetítették A magyar kereszténydemokrácia 75 éves múltjáról készült dokumentumfilmet – amely itt is megtekinthető:

Cikkünk folyamatosan frissül!

Forrás: Vasárnap.hu – Tóth Gábor; MTI