A nyílt társadalom harca a közösségi társadalom ellen: liberális pótszerek

Kereszténydemokrácia III.

LIBERÁLIS PÓTSZEREK

 

A nyílt társadalom értéktagadó. Az önzést szabadon engedő liberalizmus azonban falnak ütközik, mert az emberi természet lényegi eleme a közösségi, társas kapcsolat. Ilyenkor engedik szabadjára a helyettesítő, pótló szereket, a drogokat. A drogliberalizáció a nyílt társadalom lényegi eleme, mert ideig-óráig oldja a magányt, kioltja a felelősségérzetet, bár ezzel az egész életet teszi kockára.

A liberalizmus száműzi az egyén életéből Istent, a vallást és helyére a pénz és a fogyasztás kerül.

Így a fogyasztás szükségletből cél lesz. Az élet kiüresedik, egy materialista, pillanatnyi igényt kielégítő, anyagi jellegű létformává válik.

 

A kereszténydemokrata közösségi társadalomban a közös erkölcsi mérce adja az emberi élet értékét, de a közös erkölcsi mércét tagadó liberális nyílt társadalomban csak a pénz marad a mérce. A liberális nyílt társadalomban csak megszámlálható mérce van, morális nincs, csak a mennyiség létezik, az érték értelmezhetetlen. A liberális joggyakorlatban a gazdag emberek házi kedvenceinek több joga van, mint egy nincstelen embernek.

A harcosan ateista liberálisok hitre adott válasza egy vallásos vallásellenesség.

Talán nem is veszik észre, hogy az istenhit az ő életükben is alapvető, csak éppen mínusz eggyel megszorozva.

 

Rétvári Bence

Rétvári Bence, a KDNP alelnöke 12 részben ír lapunknak a kereszténydemokráciáról vasárnap délelőttönként. Az előző részeket ide kattintva olvashatja