A lengyelek is ma döntenek jövőjükről
A lengyelországi országgyűlési választások kapcsán a Wikipédia az alábbi útmutatót adja a kezünkbe: „A 2015-ös választásokat a konzervatív Jog és Igazságosság pártja (PiS) nyerte meg, és mivel 235 képviselői helyet szerzett – szemben fő riválisa, a Polgári Platform (PO) szerezte 138-cal –, egyedül kormányt alakíthatott. Ez volt az első alkalom a kommunizmus bukása után, hogy egy pártnak nem volt szüksége koalíciós partnerre a kormányalakításhoz”.
Az MTI péntek délben közreadott értesülései szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt felmérések szerint ismét abszolút többségre tehet szert a vasárnap tartandó lengyelországi parlamenti választásokon, amelynek keretében az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.
Néhány héttel az október 13-i választások előtt a Mandiner a lengyel választásokat járta körbe, rámutatva, hogy a kormánypárt stratégiája sokkal hatékonyabb, mint a Polgári Koalíció (KO), A Polgári Platform, a Modern (Nowoczesna) és a Zöld Párt egyesített ereje. A Baloldal (Lewica) és a Lengyel Koalíció (PSL – Koalicja Polska) is előreláthatólag jóval hátrébb kullog majd az október 13-i eredmények mentén – ez a választások utolsó hajrájában is állja a helyét.
Ennek legfőbb oka, hogy a jelek szerint a lengyelek a saját bőrükön nap mint nap tapasztalják a gazdaság jó teljesítményét. A kormány bizonyította, hogy fenn tudja tartani az olyan programokat, mint a 2015-ös győzelmet megalapozó, a második után minden gyermek után havonta 35 000 forintnyi támogatással járó „500 plusz”-t. Sőt, bővíti is a juttatások és az adókedvezmények körét (teszi ezt úgy, hogy jövőre deficit nélküli költségvetéssel tervez) – írja a szeptember 6-i írásában a Mandiner. A lap első nyomtatott számában is foglalkozott a témával (szeptember 12-19.), amelyben kiemelte, hogy a kutatások 41-54 százalékosra mérik a PiS támogatottságát.
Ugyancsak itt olvashatjuk, hogy a PiS programtervében olyan elemek szerepelnek, mint a nyugdíjasoknak járó 13. havi minimálnyugdíj. A huszonhat év alattiaknak elengednék a jövedelemadó-fizetést, és emellett cél az általános adócsökkentés is, illetve az, hogy európai szintre emeljék a lengyel életszínvonalat.
Továbbá a kormánypárt magabiztosságával és ígéretes terveivel szemben a Mandiner az ellenzékiek terveiről így ír: „Az ellenzék legfontosabb üzenete ezzel szemben az, hogy győzelme esetén visszaállítja a jogállamiságot és a demokráciát az országban”.
Az ellenzéki képviselőknek nem áll jól a szénája már a tavalyi eredményekből kiindulva sem: az európai parlamenti választások során csúfos vereséget szenvedett az ellenzéki összefogásából származó koalíció, míg a kormánypárt elsöprő sikert könyvelhetett el. Erre alapozták a fent jelzett gyanút, mely a nemrégiben végzett kutatások által belapozódni látszik – persze, vasárnap dől el véglegesen –, hogy csúfos bukásra számíthatnak az ellenzékiek. A bukást pedig az eredményezheti, amit a Mandiner kiválóan megfogalmaz a Folytassa, Kaczyński című írásában, miszerint számbelileg az ellenzék fölényt számolhat, de a széttagoltság a bukást eredményezi majd.
A kormánypárttal szemben széles körből választhatnak a lengyelek, de mind vagy balliberálisak, globalisták vagy centrista-nemzetiek. Az előzetes kutatásokra alapozva a Mandiner megjegyzi, a saját célokhoz képest világos kampányszövegükkel a legjobban a Baloldal áll. Kiemeli, a nemrég útjára indult Tavasz előreláthatólag szalmaláng életű karriert fut be. A Tavaszról érdemes tudni, hogy minden emberi és erkölcsi értéket elvetnének: méltatják az eutanáziát, pártolják az abortusz legalizálását és szívesen bevezetnék a homoszexuális párok házasságkötésének jogát is.
Mindezekről a pénteken megjenent MTI forrás így összegez: A választási kampány során a kormánypárt, a PiS sikeres gazdasági és társadalompolitikájának folytatását ígérte, emellett a biztonságpolitikát is előtérbe helyezte. A párt az aktuálisan felmerülő társadalmi témákra is reagált, a hagyományos családfelfogás és a keresztény értékek védelmét hangoztatva. (A KO és az SLD ezzel szemben a regisztrált partnerkapcsolatok bevezetését szorgalmazta, az ellenzéki koalíciók balliberális pártjai pedig az azonos nemű házaspárok örökbefogadáshoz való jogát is emlegették.)
Vasárnap a szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll-felmérések eredményét.
Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A 2015-ös választáson a lengyelországi viszonylatban magas, közel 51 százalékos volt a részvételi arány, idén a politológusok erőteljes társadalmi megosztottság miatt ennél magasabb, akár az 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek.
Forrás: MTI, mandiner.hu
