Turopoli Zsolt: Taron nem csak laknak a tariak, hanem élnek

Turopoli Zsolt Tar polgármestereként a korábban működésképtelen faluból egy olyan települést indított el a fejlődés útján, ahol a fiatal házaspárok is szívesen lelnek otthonra, és ahol mindenkire – idősre és fiatalra – egyaránt figyelnek. A megkezdett turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően számos látogatónak, kirándulónak kiemelt úti célja lehet a jövőben a mátraaljai kis település, amely egyre híresebb a helyi lakosok irányából megtapasztalható békéről és befogadásról.

– Ha ki kellene emelni a legfontosabb eredményt a 2014 és 2019 közötti időszakból, Ön szerint melyik lenne az?

– Öt éve kaptam bizalmat a tariaktól, hogy vezessem a települést. Ez idő alatt a korábban eléggé – finoman szólva is – zűrös helyzetben lévő önkormányzatot tettünk rendbe, amelyet úgy örököltünk meg az elődeinktől, hogy nem működött benne hivatali és jegyzői ellátottság.

2015-ben Taron működő hivatal alakult, hiszen a településünket befogadta a Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal. Innentől a hivatali ügyeket már helyben lehetett intézni,

ami, gondoljunk csak bele, mekkora nagy segítség azoknak, akik itt élnek! Ezzel egy hosszútávú fejlődésnek tettük le a fontos alapkövét.

– Megérzi a település „egyszerű lakosa”, hogy Taron jobb élni most, mint korábban?

– Korábban a képviselőtestület és a polgármester folyamatos ellenállásban állt, amely gyengítette, sokszor ellehetetlenítette a biztos működést. Megválasztásom után azon dolgoztam, hogy ezt a helyzetet feloldjam, és ami addig működésképtelen volt, képes legyen hatékonyan szolgálni a helyi közösség érdekeit. A hiányzó dolgok a helyükre kerültek. Ennek köszönhetően az elmúlt öt évben olyan sikeres pályázati dömpingen mentünk keresztül, melynek hatására településünk valódi, mindenki által megtapasztalható fejlődésnek indult. 

– Milyen eredményekkel?

– Az orvosi rendelő felújítása megtörtént, és a szükséges eszközöket is beszereztünk a működéshez. Az egyik régi hivatali épületből a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, illetve a házi segítségnyújtás számára egy olyan helyiséget alakítottunk ki, ahol végre saját körülmények között végezhetik a munkájukat. A faluközpontban a rossz állapotban lévő iskolaépületet – vidékfejlesztési pályázat segítségével – felújítottuk, ahol civil szervezeteknek szeretnénk helyet biztosítani. Eddig az energetikai és külső felújításokat végeztük el az első pályázati forrásból. A második ütemből pedig az akadálymentes parkoló és a belső szociális helyiségek kialakítása valósulhat majd meg.

– Hogy látja: Mátraalja turisztikai szempontból is az ország kiaknázható régiója?

– Nyertünk egy nagy turisztikai pályázatot három konzorciumban, három településsel együtt. Ennek keretében Taron Tar Lőrinc „Pokoljárását” bemutatva egy turisztikai attrakciót szeretnénk megvalósítani.

Az 1544-ből származó illusztráción egy zarándok az alvilágba száll alá. Forrás: Wikipédia

– Aki nem ismeri a „Pokoljárás” eredetét: mit lehet elmondani róla?

Tar Lőrinc a falu talán leghíresebb szülötte. Annak idején Zsigmond király főpohárnok mestere volt. Úgy is mondhatnánk: korának James Bondja.

Bejárta fél Európát, miközben fontos információkat gyűjtött királyát segítve. Sok zarándokúton is részt vett. Santiago de Compostellában vagy Bari szigetén biztosan megfordult. Amikor Észak-Írországban Szent Patrik barlangját látogatta meg, elragadtatásba esett, és alászállt a Purgatóriumba. Az ott beszívott kénes gőzök hatására négy látomásban volt része. Ennek az eseménynek szeretnénk egyfajta leképezését megvalósítani Taron. Egy barlangrendszert építenénk ki, ahol az említett négy látomást bemutatva lehetne feljutni az udvarház megmaradt falaihoz.

– Hogyan tudnak élni Tar gyönyörű természeti adottságaival?

– A falu határában létezik egy gyönyörű arborétum, amelyet Dr. Tuzson János alapított. A huszonöt hektáros területen gyógynövényeket termesztett, és a világ minden részéről telepített ide különböző örökzöld növényeket, amelyekből ez utóbbiak máig itt élnek. Az egyik leghíresebb közülük az atlaszcédrus. A célunk az volt, hogy az Eger Erdővel összefogásban visszahozzuk a köztudatba ezt a gyönyörű gyűjteményt. Ennek érdekében minden évben május utolsó hétvégéje felé közeledve, idén már harmadik alkalommal rendeztünk egy nagyon jó hangulatú fesztivált ebben az egyedülállóan mesés környezetben. Egy utat is sikerült átadnunk annak érdekében, hogy ez a lenyűgöző szépségű arborétum mindenki számára könnyen megközelíthető legyen.

– És ha már útról beszél: október 13-án miért érdemes a már megkezdett utat közösen folytatni?

– Ahogy látható, az elmúlt öt évben – az önkormányzati alapfeladatokon túl (útfelújítás, közvilágítás, árkok és járdák kialakítása) – elhelyeztünk jó pár olyan alapkövet, amelyekre építkezve a falu egy olyan élhető településsé tud avanzsálódni, ahol nem csak laknak a tariak, hanem élnek. Fontos számunkra, hogy az ország más részén jól működő kezdeményezéseket meghonosítsunk nálunk. Ezért úgynevezett

„látó utakat” kívánunk szervezni a tariak számára, amelyek során betekintést nyerhetnek más régiók sikeres projektjeibe. Szeretnénk erősíteni a vidék megtartó erejét. Hogy Tar ismert legyen a békességéről és a befogadásáról. Ez az álmom.

A kép illusztráció. Forrás: pxhere

– Ebben az álomban minden generáció részt vehet?

– Mindenkinek lehet benne feladata, és kaphat belőle részt is. Jelenleg az óvodánk a még engedélyezett, de a teljes intézményi gyereklétszám felett működik. Valószínűleg gondolkodnunk kell a bővítésén. Azt tapasztaljuk, hogy szeretnek idejönni élni az emberek. Nagyon sok régi ingatlan elkelt a faluban.

Sok fiatal pár, akik Taron házasodtak, itt keresnek boldogulást. Az új ciklusban számukra olyan projekteket tervezünk, amelyekkel megerősíthetjük őket abban, hogy itt kezdjék meg közös életüket.

Bölcsődét is szeretnénk indítani, az idősek napközi otthonát is szeretnénk kialakítani. A legidősebbektől a legfiatalabbakig mindenkire szükség van a helyi közösségben, ezért mindenkire szeretnénk a falu lehetőségeihez mérten kellő gondoskodást fordítani.

Turopoli Zsolt polgármester az új kenyér megáldása után megszeli a kenyeret. Fotó: Csépe Attila

Kiemelt fotó: Turopoli Zsolt gyűjteményéből

Iratkozzon fel hírlevelünkre