Gyűlölettel kampányolni
Hogy miért? Könnyebb, olcsóbb, kevesebb fáradtsággal jár, ugyanis fröcsögő, gyűlölködő mondatokat sokkal egyszerűbb gyártani, mint igényes tartalmat, esetleg koncepciót alkotni, vagyis produktívnak lenni. Kétségkívül mindkettőhöz képesség kell, de ki-ki döntse el maga, melyik az értékesebb.
Meg vagyok róla győződve – és nem csak én, hanem mindazok, akik olykor távolabbról próbáljuk meg szemlélni a politikát –, hogy a jelenlegi ellenzék soha az életben nem fogja leváltani a Fidesz-KDNP kormányt, amíg az egyetlen fegyverük, amit kampányaikban bevetnek, a Fidesz és Orbán Viktor gyűlöletére apellál.
Mondhatná erre valaki, hogy nem igaz, igenis sok dolgot tesz az ellenzék, igenis sok ötlete van. De mik is ezek?
Karácsony Gergely nyomában fákkal rohangálnak, klímaerdőt telepít (amelyről a Pesti Srácok videója sajnos teljesen valós képet fest), elmondhatatlanul kínos perceket szerezve törnek be az MTVA székházába, majd ismétlik meg ezt többször, az Európai Parlamentben minden lehetséges fórumon kérdéstől függetlenül országuk ellen döntenek, csak hogy jelenlegi kormányunknak ellent mondjanak. De ez csak pár eset volt arról a nagyon hosszú listáról, melyről még bőven akadna szemezgetni való.
Az ellenzéki összeborulások miatt az elvek és ideológiák összekeverednek, minden homogénné, relatívvá válik. Mert mindent egyetlen cél vezérel: Orbán Viktort leváltani. Valahogy úgy képzelem ezt a vizionált győzelmet, hogy amikor megtörténik, a sok legyőző vérben forgó szemmel mutogat a trónusról lefelé, melynek tövében ott kuporog Orbán Viktor, vagyis a legyőzött, az ominózus, „trottyosnak” kiáltott öltönyében.
És? Mi lesz ez után? Mert ez az igazán lényeges kérdés.
Ha valaki őszintén érdeklődik a politika iránt és nem csak a jelent tanulmányozza, annak át kellett már gondolnia, hogy mi történne akkor, ha az ellenzék valahogyan, valamikor leváltaná a Fidesz-KDNP kormányt. De sajnos semmilyen pozitív jövőképet nem látok. Nem látom, hogy azon kívül, hogy sokak számára életünket meghatározó értékeket, elveket, létezésünk számunkra legmegfelelőbb formáját törölnék el, hogy mindebből nem káosz, beláthatatlan zavarok és fejetlenség származna. Marakodnának a zsákmányon, amelyet végre valahára, mindegy, hogy milyen módszerekkel, de megszereztek.
Ezt a zsákmányt nevezzük hatalomnak, de nevezhetjük Magyarországnak is.
Szóval, akinek nem tetszik, ami most van, annak szíve joga ezt érezni, hiszen senki sem mondja, hogy jelenlegi rendszerünkben minden tökéletes, vagy ne lennének nyomorúságai az országnak. De még akiknek nem is tetszik, ami éppen történik, azok is gondolják át,
mit tudna nyújtani egy olyan egyesülés, mely sem saját, sem a társadalom tagjaival nem talál más közös pontot, célt, elvrendszert és jövőképet, mint a puszta, zsigeri emberi gyűlöletet.
Azt, amely az emberben frusztrációként, kudarcokként, stresszként gyülemlik fel és amelyet valahogyan ki kell adni, ha más nem, hát egyetlen emberre árasztva, aki jelen esetben Orbán Viktor. És pont ezt az attitűdöt, az emberek gyűlöletét szolgálják ki az alábbi képen megjelenített és ehhez hasonló írások, valamint újonnan létesülő portálok (a vicc az, hogy őszinte érdeklődéssel kattintottam rá, majd állapítottam meg, hogy végtelenül primitív állításokkal operál és ez a legkisebb rossz, amelyet mondani tudunk róla):
Tényleg ez a maximum, amit ki tud magából hozni az ellenzéki média? Semmi oknyomozás, semmi kutatómunka, semmi bizonyítékokkal alátámasztott állítás, csak a fröcsögés, az utálat. Azt sem tudom, hogy hogyan képzeljem el például az „5 legganébb fideszes politikus valaha” (amúgy stilisztikailag hibás) című cikk íróját, hiszen komolyan meg kellett erőltetnie magát ahhoz, hogy ennyi gyűlölködő szót legyen képes a mondatokba sűríteni. De talán ennél is szomorúbbak a bejegyzéshez tartozó mocskolódó hozzászólások, valamint őszintén meglepő az oldal népszerűsége is, habár, ilyen mennyiségű hirdetéssel ez talán nem olyan meghökkentő eredmény (csak szeptember utolsó hetében 13,5 millió forintot költöttek hirdetésekre).
Vegyük észre, hogy a puszta gyűlölettől még soha nem lett jobb a világ, soha semmi jó nem származott belőle.
Az ellenzéknek a siker érdekében semmi más dolga nincs, mint végre elkezdeni a társadalom érdekeit szem előtt tartó módon dolgozni országunk általuk elképzelt, „jobb és szebb” jövőjén. Megfelelő emberekkel és megfelelő szívvel. És ha a mostani csapatnak nem megy, akkor új csapat kell. Addig nincs miről beszélni. Addig a gyűlölet is marad.
***
Kiemelt kép forrása: unsplash.com
