Teret hódított egy új típusú szocializációs tér: a média

– Hogyan látja a fiatalok jelenét, a nehézségeket és a lehetőségeket, az esélyeket a munka, a továbbtanulás és családalapítás terén?

– Harminc éve történt a rendszerváltozás, amelynek kapcsán érdemes megnézni, hogy milyen nehézségekkel, kihívásokkal szembesültek az akkori ifjak – ezeken a szempontokon keresztül talán érthetőbbé válik az akkori és a mostani fiatalok közti különbség. Az akkori fiatalok leginkább egy biztos jövőképet szerettek volna maguknak és szabadságot. Húsz éve – még az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően – az európaiság gondolata és szellemisége lengte körbe őket, majd a csatlakozással járó lehetőségek határozták meg a gondolatvilágot. 

A rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a lineáris életpályamodell fokozatosan megszűnt. Vagyis egy fiatal nem számolhat azzal a tanulmányai elvégzése után, hogy az első munkahelyéről fog egyszer nyugdíjba vonulni. Fel kell készülnie arra, hogy alkalmazkodnia kell majd a kifutó, illetve az újonnan megjelenő szakmákhoz. Így folyamatosan tovább kell tanulnia, képeznie kell magát.

– A média, az okoseszközök világa különösen nagy kihívás elé állítja a fiatalokat. 

– A ’90-es évek elején elsősorban a család és az iskola jelentette az elsődleges szocializációs közeget, illetve a kommunizmus elnyomásából felszabadulva ismét megjelent az egyházi miliő is. Mára azonban már teret hódított egy új típusú szocializációs tér: a média. Érdemes kérdésként megfogalmazni, hogy ez megelőzte-e ezen a téren az iskolát vagy a családot? Ugyanis vannak olyan kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogy a fiatalok több időt töltenek az okoseszközeikkel, mint a családtagjaikkal, iskolatársaikkal, barátaikkal vagy éppen alvással. Ez egy nagyon komoly kihívást jelent mind a fiatalok számára, mind számunkra. 

Az eszközök technikai használatát viszonylag hamar elsajátítják a gyerekek, viszont a hatalmas információhalmaz megszűrése, a kritikai gondolkodás már egy tanulási folyamatot követel. Éppen ezért nagyon fontos a mindennapi használat során az eszközök tudatos alkalmazása, hiszen számos veszélyt is rejteget számunkra a világháló: adathalászat, adatvédelmi kérdések, cyberbullying (más elnevezéssel „cyber megfélemlítés” egy új típusa az elsősorban tinédzser korúak közt tapasztalható iskolai kiközösítésnek, ami durvább csúfolódásokból, kárörvendésből és fenyegetésekből álló, az áldozathoz elektronikus úton eljutó üzenetek sorozatát jelenti – a szerk.). 

A fiatalok figyelmét ezen digitális térben leselkedő veszélyekre szeretnénk felhívni, ezért elkészítettük a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát, illetve ennek mentén elindítottunk egy Digitális Immunerősítő Programot is, amely 116 pontból álló javaslatot tartalmaz, amelyet egy éven keresztül 100 szakértő közösen dolgozott ki. Célja egy szimbólummal élve az, hogy egy „bukósisakot” adjon a gyermek számára, vagy mint a „védőoltás”, megvédje a kártékony hatásoktól a fiatalt. Ezzel a programmal egy országos roadshow-t is indítottunk, amely az őszi iskolakezdéskor folytatódott. A héten Székesfehérváron és Győrben is voltunk, és folytatásként jön Zalaegerszeg, Kaposvár, Szolnok is.

– Milyen lehetőségei, esélyei vannak a diákoknak ma a továbbtanulás terén?

– A tanulmányi időszak befejeztével kiemelten fontos a fiatalok minél hatékonyabb integrálása a munkaerőpiacra. 2010 előtt 25 százalék fölött volt a fiatalok munkanélküliségi aránya, mára elmondhatjuk, hogy ez a szám 12 százalék alá csökkent. Ez különösen jó mutató az EU-s átlaghoz képest is, amely még mindig 14 százalék körül mozog. 2016-ban a munkanélküliség kikerült a fiatalok által megjelölt top három legégetőbb probléma közül. Ez is arra enged következtetni, hogy megkapják a fiatalok az elhelyezkedéshez szükséges támogatást, lehetőségeket, amely részben az Ifjúsági Garancia Programnak is köszönhető. Ezen a programon keresztül több mint 150 ezer fiatalnak sikerült segíteni személyre szabottan a munkában való elhelyezkedésben vagy továbbtanulási lehetőség felajánlásával. Számos program segíti ezen kívül is őket: kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam lehetősége, amellyel jövőre mintegy 140 ezer fiatal élhet. Emellett fontos még a nyelv- és a KRESZ-vizsga díjának visszatérítése is, amely már  több, mint 88 ezer fiatalnak segített hozzávetőlegesen 2,4 milliárd forint értékben. Kiemelném még, hogy többen élhetnek a diákhitel adta lehetőségekkel, amely anyagi fedezetet biztosít a továbbtanulás terén.

Kiemelkedő fontosságúnak tekintjük, hogy az adott fiatal lehetőség szerint a tanulmányait követően azon a pályán helyezkedjen el, ahol kiemelkedően jól teljesít, ahol tehetsége ki tud bontakozni, ahol szívesen és lelkesedéssel végezné a munkáját. 

– Helyettes államtitkári munkájában kiemelten fontos szerepet foglal el a tehetségek felismerése és segítése. Milyen lehetőségeket kapnak ezen a területen a fiatalok? 

– Fontos, hogy akár már óvodás kortól tudjunk segíteni és támogatást nyújtani a felfedezéstől a képzésen át, tudása és képessége hasznosításáig minden tehetséges gyermeknek. Erről szól a Nemzeti Tehetség Program. Ez a program a magyar állampolgároknak is kiemelkedően fontos, hiszen a támogatás egy részét a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százaléka teszi ki. Ezzel évente átlagosan 350 ezer fiatalnak lehet segíteni.

– A fiatalok családalapítási kedvének növelését mivel igyekeznek elérni?

– Azt látjuk, hogy a fiatalok több mint kétharmada családban, és Magyarországon képzeli el a jövőjét. Szeretnénk egy olyan stabil  hátteret biztosítani számukra, hogy ha azt érzik, hogy még a továbbtanulás ideje alatt szeretnének és tudnának gyermeket vállalni, akkor ne mondjanak le erről. Fontos számunkra a biztonságos jövőkép erősítése, hiszen a gyermekvállalás egy életre szól. Ezt kívánjuk erősíteni intézkedéseinkkel, programjainkkal.

A mai fiatalok tudatosak – ezt a kutatások is alátámasztják. Úgy érzik, hogy érdemes továbbtanulniuk, családot alapítaniuk; de ugyanakkor mégis lehet találni bizonytalansági tényezőket, kihívásokat is: a felmérésekben a megkérdezettek a létbizonytalanságot emelik ki problémaként, és e mögött a definíció mögött nagyon sok minden meghúzódik. A mi célunk, hogy biztonságos környezetet teremtsünk a jövő számára. 

Jelenleg átlagosan 30 éves korban vállalják az édesanyák első gyermeküket. A támogatások révén – mint a babaváró támogatás is – abban kívánunk segíteni, hogy 30 éves kor alatt is többen vállalják a szülői feladatokat. Amennyiben három gyermeket vállalnak a fiatalok, akkor a hitel már támogatássá alakul át, amely nagy segítséget jelent számukra és családjuk számára.

A magyar nemzet úgy tud fennmaradni, hogyha egyben gyarapodik is. Mi azon dolgozunk, hogy gyarapodó és egyben kultúrájában is megmaradó nemzet maradjunk.

Kiemelt kép: Emmi Sajtóosztály