Van Gogh a Deák téren
Bár ez az egyik legnépszerűbb találkozási pont a magyar fővárosban, sokan talán rá sem döbbennek, milyen elképesztően díszes épület előtt várakoznak. A belül is varázslatos ház négy emeletén lakások, felső szintjén pedig műteremlakások találhatók. A hatalmas belmagasságú ház földszintjén a névadó áruház kapott helyet a századforduló után. 
Az épület helyén már az 1848-as forradalom előtt is emeletes épület állt, annak ellenére, hogy kívül esett a pesti városfalon. 1842-ben Eger városa építtette rá a második emeletet, méghozzá a neves építésszel, Pollack Mihállyal. A klasszicista stílusú épületet 1912-ben vette meg Modern Móric és Breitner Zsigmond posztó nagykereskedők, akik egy 6 emeletes palotát építtettek Pest egyik legelegánsabb részén. A német Jugendstilben alkotó Révész Sámuel és Kollár József építészpáros egyik legszebb épülete az első világháború előestéjére készült el. 
A tervezőknek többszögű, szokatlan formájú saroktelken kellett kialakítania az alsó három szinten üzleteknek, a felettük lévőkön lakásoknak helyet adó épületet. Emeletenként két nagyméretű lakást alakítottak ki, amelyből a nagyobbik szalonja a saroktoronyban helyezkedett el. A torony legfelső szintjén műtermet építettek.
Az épület több híres lakója közül a 6. emeleti, hatalmas üvegablakokkal rendelkező lakásban élt jánoshalmi Nemes Marcell műkereskedő. Gyűjteményének híre egész Európát bejárta. A 6. emeleti lakosztályban El Greco, Rembrandt, Goya, Rubens, Cézanne, Courbet, Degas, Van Gogh, Monet, Renoir, Bellini és Botichelli festmények voltak. Nem véletlen, hogy Le Corbusier, a neves modernista francia építész csak emiatt a gyűjtemény miatt látogatott el Budapestre. A mai Starbucks Café helyén 1935-ben nyílt meg az akkori Budapest legtrendibb fotóstúdiója, a Várkonyi, melynek gyakori vendége volt József Attila és Karinthy Frigyes. 
A második világháború pusztításai ezt az épületet sem kímélték, de csodák csodájára az üveg- és némi tűzkáron túl szerencsésen átvészelte a megszállásokat. Nem úgy a kommunizmus vészterhes időszakát, amikor 1953-ban barbár kezek az épület díszét adó sarokkupolát elbontották. Az épület 2009-es felújításakor valahogy lemaradt a kupola. Kár érte!
Fecske Gábor László
