Szemünk láttára válik valósággá Orwell jóslata
Apáti Bence felidézi, baráti körében eleinte némi kétkedéssel fogadta azokat a sztorikat, amik arról szóltak, hogy miután ismerősükkel például lakásvásárlásról, autóról, cipőről vagy valamilyen parfümről beszélgettek, amikor felléptek a Facebookra, furcsa módon az adott témába vágó hirdetésekkel találták szembe magukat.
A történeteket másokkal megosztva javarészt kétkedő pillantásokkal, homlokráncolásokkal és nyugtató szavakkal találkozott. Olyanokkal, amilyenekkel a képzelt beteget nyugtatja a sokat látott orvosa – jegyzi meg a szerző.
Ám a dolgok merőben más megvilágítást kaptak azóta, hogy a napokban nyilvánosságra került az az információ, hogy Mark Zuckerberg vállalata – állítólag a felhasználók engedélyével – lehallgatott az oldalhoz tartozó Messenger-alkalmazáson keresztülfolytatott bizonyos beszélgetéseket, amelyekről mesterséges intelligencia segítségével leiratot is készített, és amelyeket harmadik félnek értékesített.
Apáti Bence szerint abba kár belemenni, melyik felhasználó ajánlja fel, hogy „egy nagyvállalat lehallgassa a legprivátabb – szerelemről, szexről, hűtlenségről vagy politikáról szóló – magánbeszélgetéseit. (…) Ilyen önként jelentkező felhasználókat maximum észak-koreai munkatáborokban találhatnánk, de miután a kis pufók, tömeggyilkos diktátor nem engedi a Facebooknak, hogy hazájában garázdálkodjon, ezt a verziót nyugodtan elvethetjük. A Facebook tehát nyilvánvalóan ebben is hazudik”.
Szerinte ugyanennyi a valóságtartalma annak az állításnak is, hogy a Facebook csak az Egyesült Államokban valósította meg a neves látnok és író, George Orwell utópiáját.
„Egy pillanatra azon is érdemes elgondolkozni, bármilyen ijesztő következtetésre is jutunk, hogy a jobboldali, konzervatív politikusokkal és értelmiségiekkel hadban álló, szélsőliberális, migránssimogató, genderhívő Facebook vajon kiadta-e, kiadhatta-e harmadik félnek (mondjuk balliberális, bevándorláspárti újságíróknak vagy politikusoknak) azokat a magánbeszélgetéseket, amelyeket Európa meghatározó bevándorlásellenes, jobboldali politikusai folytattak a szerelmükkel vagy a barátaikkal?” – teszi fel a kérdést a szerző.
Miután gengsztermultinak nevezve összefoglalja a Facebook hirdetési gyakorlatát, ami szerinte abból áll, hogy védelmi pénzt szed az oldalak kezelőitől annak fejében, hogy ne tiltogassa le, ne szedegesse le a jobboldali felhasználók posztjait, írásának végén Apáti Bence abbéli reményének ad hangot, hogy az új magyar igazságügyi miniszter, Varga Judit megtalálja a jogi megoldást Zuckerberg úr vállalatának megrendszabályozásához.
