Szuverenitásunk erősítése nemzeti létkérdés

Az állam anyagi gyarapodásával növelhető az ország szuverenitása, ami meghatározó jelentőségű a globális versenyben. A liberális gazdaságfilozófusok egyáltalán nincsenek ezen a nézeten. 2010 óta hetven százalékkal növelték az államcsőd szélén billegő magyar állam vagyonát a Fidesz-KDNP vezette kormányok, megmentve ezzel az országot.

Sokan még az egyértelmű eredmények fényében is vitatják az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sikerességét, sőt annak alapelvét is megkérdőjelezik, miszerint az állam anyagi gyarapodásával erősíthető az ország szuverenitása, ami meghatározó jelentőségű a globális versenyben. A liberális gazdaságfilozófusok szemében az állam a szükséges rosszat jelenti, amelynek legfeljebb a piac alkalmankénti kiigazítása a feladata, ezért számukra tabudöntögetéssel érhet fel, amikor az állam iparvállalatokat, közműcégeket, bankokat vásárol – írja Kis Ferenc a Magyar Nemzet oldalán.

A Gyurcsány–Bajnai-kormányok az előző években a dogmatikus liberális gazdaságpolitikájukkal, dilettantizmusukkal és gyengeségükkel devizában végletekig eladósodott államot és állampolgárokat, totálisan leértékelt, IMF-hitelre szorult, lepusztult országot hagytak örökül – hangsúlyozza lényeglátóan a szerző.

2010-ben a szakadék szélről húzta vissza az országot az Orbán-kormány: a 2008-as válság után felvett hiteleket visszafizette, és hazaküldte az IMF-et is. Az elmúlt kilenc évben a magyar nemzeti közösség gazdagodott az állam gyarapodása révén. A hiányt azóta is folyamatosan kordában tartják, az államadósságot pedig 85 százalékról 71 százalékra szállították le.

Mindezt azért is érdemes szem előtt tartanunk, mert a globális elit azon mesterkedik, hogy elsöpörje az olyan, magyarhoz hasonló kormányokat, amelyek országuk szuverenitását erősítik. Az önálló, saját lábukon megállni képes nemzetek nem illenek a fogyasztói „kultúrát”, az anyagiasságot magasztaló, identitását feladó új embertípusba.

Szuverenitásunk erősítése ezért nem öncél, nem hatalomtechnikai eszköz, egyszerűen nemzeti létkérdés.

A teljes cikk itt olvasható.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre