Áder János köztársasági elnök október 13-ra tűzte ki a 2019. évi magyarországi önkormányzati választások időpontját, addig pedig a politikai pártoknak és jelölteknek számos határidőnek kell megfelelniük. E mellett azonban érdemes odafigyelni, sikerül-e a többnyire nem zökkenőmentesen zajló ellenzéki taktikázás. Ugyanis hiába az összefogás, az ideológiát és elvrendszert tekintve eltérő pártok különbözőségei előbb vagy utóbb mindig kiütköznek.
Úgy néz ki, hogy bár teljes ellenzéki összefogás nem mindenhol jön össze, jelöltet Budapesten minden kerületben állít az ellenzék. Az egység és a teljes összhang látszatát keltő kommunikáció sem változtat azon, hogy a Jobbik több kerületben nem áll be az ellenzék többsége által preferált polgármesterjelölt mögé, (ilyen a II. és a VII. kerület is), és eddig a baloldali pártok sem tudtak minden helyen megegyezni a jelöltek személyében (ahogyan az az V. és a VIII. kerületben történt). Bő egy hónappal a jelöltek és a listák véglegesítése előtt több mint 40 városban jelentett be az ellenzék együttműködést valamilyen formában, a 23 megyei jogú városból pedig eddig 18 helyen született megállapodás a közös ellenzéki polgármester-jelöltről. A többi településen még folynak a tárgyalások.
A fentiek fényében, bár taktikailag a legbölcsebb dolog, amit az ellenzék tehet, hogy a marakodás és áskálódás helyett inkább a közös jelöltekre igyekeznek koncentrálni várható szavazataikat, a hasonló összefogások kapcsán mindig nagy kérdés, hogy mi lesz a választások után. Ugyanis összefogás ide vagy oda,
az ideológiából, érdekből és politikai orientációból fakadó különbségek előbb-utóbb kiütköznek, minél nagyobb az összefogás, annál inkább.
Képzeljük el, hogyan tudnák a pártok összeegyeztetni politikájukban homlokegyenest eltérő álláspontjaikat, ideológiájukat! Valószínűleg nagyon nehezen. Ezzel viszont a választókat arra ösztönözhetik, hogy figyelmen kívül hagyva az ellenzék kormányzópártok elleni gyűlöletkeltését inkább városuk, illetve kerületük érdekeit szem előtt tartva adják le szavazataikat.
hirdetés
A jelöltek állításra szeptember 9-ig van lehetőség, így addig csak következtetni tudunk az erőviszonyokra, szeptember 10-re azonban a listák véglegesítése is megtörténik.
A következő egy hónap így mindenképpen feszültségekkel teli lesz, főként az ingatag kézfogókat erőltető ellenzékiek számára.
A hivatalos kampányidőszak augusztus 24-től egészen október 13-ig, a szavazás napjáig tart. A választópolgárok augusztus 23-ig megkapják választási értesítőjüket, ezután már csak a jelölteken és pártjaikon áll, hogy sikerül-e megszólítani a választásra jogosult lakosságot.
