Fábry Kornél: A saját döntéseinken is múlik Európa jövője

Mit jelent pontosan az eucharisztia szó?

A szó eredeti jelentése hálaadás. De jelenti a szentmisét és az Oltáriszentséget is. Az utolsó vacsorán – ahol Jézus hálát adott – a kenyér Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé változott. Valóságosan jelen volt a kenyérben és a borban. Jézus minden szentmisén jelen van az Eucharisztiában, az Oltáriszentségben. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust négyévente rendeznek különböző kontinenseken. Ez egy egyhetes ünnepségsorozat, ahol a résztvevők rengeteg egyházi programon vehetnek részt. A 2020-as Kongresszus az 52. lesz.

Ferenc pápa jelentette be, hogy Magyarországon rendezik meg 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mit jelent ez a Magyar Katolikus Egyház számára?

Ez egy kitüntetés Magyarországnak. 1938-ban már rendeztünk egy Kongresszust. A történelem ismétli önmagát, hiszen akkor is a Fülöp-szigetektől vettük át a stafétát, és most is. Három éve ugyanis ott volt a Kongresszus. A rendezvény nagy lehetőség a lelki megújulásra – nemcsak az egyház számára, hanem minden jó szándékú ember számára is.

Hány emberre számítanak 2020-ban?

Rengeteg országból várunk embereket. 1938-ban az volt a mottó, hogy „Az Eucharisztia a szeretet köteléke”. Az akkori eucharisztikus himnusz utolsó sorának szövege is utal erre. Istentől kérjük:

„… forrassz eggyé békességben minden népet, s nemzetet!”

Egy békekiáltás volt. Az akkori politikai helyzetet jól ismerjük: Hitler uralomra tör, a háború a küszöbön volt. Sajnos nem jutott el szavunk a világ vezetőihez – nem sikerült elkerülni a világháborút.

Ferenc pápa is jelen lesz a Kongresszuson?

Erdő Péter bíboros úr meghívta a Szentatyát, és miniszterelnök-helyettes úrtól is megkapta a meghívást. A döntés rajta áll. 

Hogyan látja a kereszténység helyzetét Európában?

Európának alapvetően keresztény gyökerei vannak. A vallásgyakorlás már más. Európában azt látom, hogy minden ország más gondokkal küzd. A nyugati országokra sok esetben a szekularizmus, az elvilágiasodás, az anyagi jólét jellemző, Isten sokszor kiszorult a mindennapi életből. Ezzel együtt van egy komoly – hitét és vallását gyakorló – keresztény mag. 

Magyarországon a lakosság legnagyobb része katolikus vagy más felekezetű keresztény. Ugyanakkor kevesebb mint 10 százaléka jár rendszeresen szentmisére, istentiszteletre. Ez nagyban betudható a 40 éves ateista rendszernek, ami alatt üldözték a hitüket gyakorlókat.

Ma egyfajta megújulási folyamat zajlik itthon és a volt kommunista államokban. A több évtizedes kommunista uralom alatt felnőtt 2-3 generáció úgy, hogy nem kapott hitoktatást. Honnan is tudna ezekről a dolgokról? Ráadásul sok negatívumot hallanak az egyházról, mert a sajtó egy része intenzíven rombol mindent, ami tekintély és érték. Az egyházat csak negatívan említik. Aztán néhányan valahogyan személyes kapcsolatba kerülnek katolikusokkal, keresztényekkel, egyházi közösségekkel, és megváltozik a véleményük.

Lehet, hogy a keresztények száma Európában csökken, világszinten viszont folyamatosan nő. A helyzet nem reménytelen. Nekünk, keresztényeknek az is feladatunk, hogy a társadalmat jobbá tegyük, és a hitünkkel reményt adjunk az embereknek Jézushoz vezetve őket.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Forrás és kép: Talán Csaba, Origo