Ki mit támogat?

Amikor nyaranként útra kelünk, és nyakunkba vesszük Európát, nem kérdés, hogy a jelenlegi határainkon kívül eső országokban is magyar benzinkúthálózatnál fogunk tankolni, magyar bankban váltunk pénzt, és egyáltalán: figyelünk arra, hogy olyan cégeket, üzletláncokat részesítsünk előnyben, amelyek valamilyen módon kötődnek hozzánk.

Éppen ezért megütközve tapasztaltam, hogy jó néhány jelentős cég anyagi, szellemi és lelki azonosulást vállalt a most zajlott Pride-dal.

Lassan az az ember érzése, hogy ha valaki nem vesz részt a devianciák zajos ünneplésében, akkor az megnézheti magát mind gazdasági, mind emberi értelemben is. „Ugye azért kötelező még nem lesz?” – merül fel egyre többünkben a kérdés. Hova vezet ez az út? Ezt jól példázza az a felirat, amelyet a felvonulók szivárványszínű zászlóján olvashattunk: „A szerelem valóság, isten csak mese! – www.ateizmus.hu”. Hát ide!

A nyár vége felé lesz még Budapesten egy nagy vonulás. Tudják, ez az, amelyet a szocialista diktatúra idején betiltottak, majd csak rövidített útvonalon engedélyeztek. Jó pár éve azonban ismét körbevihetjük Szent István királyunk jobbját a főváros utcáin. Míg a mostani rendezvényen az ellenzék prominenseit láthattuk vonulni, addig augusztus 20-án a nemzetért valódi felelősséget vállalni akarók és tudók lesznek ott.

Ez a különbség. Ami nem kicsi. Egyébiránt köszönjük a szivárványos cégek coming out-ját, mert most már nemcsak azt tudjuk, hogy mely üzleteket keressük, hanem azt is, hogy melyeket nem.

Tarnai Richárd