Ursula Von der Leyen biztosíthatja Európa jövőjét

A Európai Tanács legutóbbi ülésén a német Ursula von der Leyen-t jelölték az Európai Bizottság következő elnökének. A választási folyamatról, valamint arról, hogy milyen Európa épülhet majd az új bizottsági elnök ciklusa idején, Simon János politológust kérdeztük, aki válaszában elmondta: Ursula von der Leyen biztosíthatja Európa jövőjét.

Lehetne közvetlenül választani az EU-s tisztségviselőket? 

A politológust egyrészt megkérdeztük arról, hogy a jelenlegi, a legfőbb EU-s tisztségviselők kiválasztására szolgáló mechanizmust tovább lehetne-e fejleszteni abba az irányba, hogy közvetlen a választók által kijelölt politikusok kerüljenek a tisztségekre.

Simon János szerint ez azért nem lehetséges, mert olyan technikák és eljárások alapján működik jelenleg az Unió intézményrendszere, amely ezt nem teszi lehetővé. – Ezek a tisztségek egytől egyig sajátos szakértelmet, hozzáértést és tapasztalatot kívánnak, amit a választópolgárok nem biztos, hogy meg tudnak ítélni. Ráadásul egy ilyen változtatás felrúgná az Unió belső erőviszonyait is – fejtette ki.

Ugyanis, ha az uniós választópolgárok közvetlenül választanák meg az EU vezetőit, abban az esetben a választási rendszer az unió nagyobb tagállamainak, közülük is elsősorban a németeknek és a franciáknak kedvezne. – Kis túlzással ebben az esetben elég lenne a két nagyhatalom megegyezése, vagyis a kis nemzetek – így Közép-Európa és Magyarország – érdekképviselete jócskán gyengülne a jelenlegihez képest – vetette fel.

Hozzátette: az is a közvetlen demokrácia ellen szól, hogy az állampolgárok sokszor érzelmeik alapján szavaznak a választásokon, és nem a politikusok szakértelmét mérlegelik. – Az európai uniós, nemzetek feletti szinten speciális politikai szaktudás és kompromisszumkészség szükséges, ennek meglétét elsősorban a tapasztalt politikusok tudják megítélni.

Erre vonatkozóan jó példa Manfred Weber bukása, aki éppen ezeknek a képességeknek a hiánya miatt veszített a küzdelemben. Weber nem látta át kellőképpen az uniós folyamatok működését, lesre futtatták a baloldalról, megtagadta a saját jobboldalát, és szépen lassan mindenkinek elvesztette a támogatását – részletezte Simon János.

A választási rendszer változtatása szerinte rontaná az Európai Unió működésének hatékonyságát is, ami ezen a szinten komoly következményekkel járna.

– Itt óriási pénzekről, sok millió állampolgár jelenéről és jövőjéről van szó. Arról, hogy milyen világban fog felnőni a következő generáció – hangsúlyozta. 

A Visegrádi Négyek győztek a csúcstalálkozón

A Visegrádi Négyek szereplésére vonatkozóan, – akiknek döntő szerepe volt abban, hogy nem Frans Timmermans-t jelölték a bizottság élére –, a politológus elmondta: nagy sikerként könyvelhetjük el azt, hogy Közép-Európa egységesen tudott fellépni az uniós csúcstalálkozón. – Most úgy tűnik, hogy ők a nyertesek, a baloldalon is egyre inkább elismerik azt, hogy a politikai csatát most a visegrádiak nyerték meg.

Találtak egy olyan jelöltet, aki képviseli érdekeiket, és akit a németek, franciák és a többi európai nemzet is el tudott fogadni – mutatott rá.

Mire számíthatunk von der Leyen-től?

Ursula von der Leyen személyéről a politológus elmondta: az elkövetkező időszak fogja megmutatni számunkra igazán azt, hogy kicsoda ő, de az előjelek pozitívak.

– Önmagában nekünk az már azért sokat mond, hogy hét gyermeke van, tehát egy családcentrikus és jövőcentrikus személy. Számunkra már csak ez által is pozitívabb a korábbi vezetőknél, akik azt kommunikálták számunkra, hogy a demográfiai növekedést a migránsok által oldjuk meg – fejtette ki. 

Szerint attól sem kell tartani, hogy von der Leyen a migránsokat pártolná, annak ellenére sem, hogy néhány korábbi megnyilatkozása alapján egyesek erre következtetnek. – Ursula von der Leyen sok kompromisszumot kötött korábbi pályafutása során, erre szüksége is volt, hiszen másképp Angela Merkel nem támogatta volna őt a német belpolitikában. Most azonban függetlenedhet Merkeltől, nagyobb döntési lehetőséget kap, vagyis ki tudja majd választani azt az utat, amelyet ő szeretne.

A lehetősége megvan arra, hogy nagy dolgokat alkosson a következő öt évben. Olyanokat, ami az Európai Unió összes polgárának, így Magyarországnak is jó – foglalt állást Simon János. 

Európai Hadsereg?

Von der Leyen korábban egy Európai Hadsereg szükségességéről is nyilatkozott, a politológus szerint viszont, ha el is kezdődik ennek az elképzelésnek a megvalósítása, az hosszú időt vehet igénybe. Napjainkban a biztonságpolitika és a határvédelem kérdései önmagukban is vitatottak, mindezt csak komplikálná egy uniós hadsereg létrehozása.

– Számos probléma vetődik fel az uniós hadsereg kapcsán. Egyrészt ott van az a kérdés, hogy milyen hatásköre lenne egy ilyen seregnek, beavatkozhatna-e esetleg a tagállamok belügyeibe is? Vagy például az sem egyértelmű, hogy egy ilyen sereg létrehozása esetén a tagállamok megosztanák-e egymással a katonai technológiát? – vetette fel.

Hozzátette: a fenti és más problémák miatt a tagállamok számára érzékeny pont lehetne egy ilyen hadsereg létrehozása. Sőt, nemcsak Európán belül, hanem a kontinensen kívül is elleneznék ezt: ugyanis az Amerikai Egyesült Államok számára, – amely a NATO-n keresztül jelenleg is komoly mértékű katonai ellenőrzést gyakorol Európa felett –, komoly pozícióvesztést jelenthetne egy ilyen hadsereg létrehozása. 

Simon János szerint a hadsereg kialakítása Ursula von der Leyen ciklusa alatt legfeljebb elkezdődhet, a megvalósítás vélhetően jócskán túlmutatna az elkövetkező öt éven – Évekre lenne szükség ahhoz, hogy elfogadják a hadsereg létrehozásának terveit, illetve ahhoz is, hogy ezek a tervek a megvalósítás fázisába lépjenek. Legalább két ciklus kell ahhoz, hogy létrejöhessen az európai haderő – részletezte.