Balog Zoltán miniszteri biztos az S4C-nek adott interjújában elmondta, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépést és a határkerítés megépítését megelőzte a közel-keleti egyházi vezetők segélykiáltása. Ők már a keresztény vezetők Frascatiban tartott találkozóján arra kértek mindenkit, hogy ne a migrációt ösztönözzék, hanem a segítséget vigyék el oda, ahol a baj van, ezzel megtartva a helyi keresztényeket ott, ahol élnek.

A magyar miniszterelnök és a kormány ennek az érthető kérésnek tett eleget, amikor sokféle módon elkezdte segíteni a veszélyben élő keresztényeket – legutóbb a Hungary Helps Program révén. A személyes kapcsolattartás fontos eleme ennek a segítségnyújtásnak, amelyet célja elsősorban a keresztények helyzetének javítása. A segélyeket rövid időn belül, az egyházi vezetőkön keresztül juttatják el a közösségeknek.

III. Jónás szír ortodox pátriárkával kialakult kapcsolatáról szólva Balog Zoltán azt mondta: ő egy hihetetlenül derűs személyiség, pedig nagyon nehéz helyzetben van. – Együtt imádkoztunk, énekeltünk, együtt olvastuk a Szentírást, beszélgettünk, talán mondhatom, hogy barátság alakult ki közöttünk. Ő rendszeresen Magyarországra látogat.

Budapest, 2019. február 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) fogadja Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárkát (j3) és kíséretét Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. február 26-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Kaiser Ákos

A miniszteri biztos hozzátette, hogy a miniszterelnök minden esetben fogadja az üldözött közösségek vezetőit, mindig szakít rájuk időt, hogy megtudja, miként látják az európai kereszténység jövőjét a megedzett hitükön keresztül. A magyar kormány számára fontos ez a fajta segítségnyújtás, „hiszen a szellemi-lelki gyökereink ott vannak a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában, a Szentföldön, és ezekért az emberekért már csak ezért is felelősséggel tartozunk” – jelentette ki Balog Zoltán, aki szerint

mi kapunk többet az üldözött keresztényektől – az imádságnak, annak a szellemi-lelki tisztánlátásnak az erejét, ami ezeket az embereket jellemzi –, ahhoz képest, amit adni tudunk számukra.

– Van mit tanulnunk abból is, hogy a lakóhelyükre hazatérő keresztények mindenekelőtt a temetőiket teszik rendbe, hogy az 1300 éves gyökereik nyomait ne lehessen kiirtani – osztotta meg személyes tapasztalatát a református lelkész, hozzátéve: ha ezt tudnánk Európában, ha mi is így ragaszkodnánk keresztény múltunkhoz, ha tudnánk azt, hogy e nélkül a múlt nélkül nincs jövőnk, akkor erősebbek lennénk. – Ott, azokban az emberekben éreztem azt az erőt, amit annyira hiányolok az európaiakból.

hirdetés

– A kereszténység nem a számok és a szociológiai prognózisok vallása. A kereszténység ereje a hit és az élő reménység. És az élő reménység azt mondatja velem, hogy Európában a kereszténység egy minőségi forradalmon megy át. Igen, tömegeket veszít, de akik gyakorolják keresztény hitüket, azok sokkal komolyabban veszik, mint ahogy korábban tették – mutatott rá Balog a negatív számok mögött rejlő lehetséges jövőképre, amelyet hasonlónak vél a Római Birodalomban élő első keresztények helyzetéhez.

– A vallásunk ellenkultúra lesz, és a hitet megőrizni, azt kibontakoztatni az árral szemben kell.

A kereszténységünket, amelyik az európai kultúrának a bölcsője volt, egy olyan multikulturális masszában kell megélnünk, aminek nincs igazi arca, hanem a fogyasztás elszürkítő és tömegesítő ereje jellemzi.

Ezzel szemben föllépni, ezt megtanulni, ezt megtanítani a gyermekeinknek nagyon komoly feladat lesz, igazi erkölcsi kihívás! – összegezte a miniszteri biztos.

Forrás: S4C