Felmondaná a német koalíciót az SPD volt vezetője
Gabriel példátlan politikai trükközésnek nevezte a miniszter jelölését az Európai Bizottság élére, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy lett volna helyes, ha von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe, és utána nevezi meg elnökjelöltként az Európai Tanács. A biztosi jelölés viszont kormányzati hatáskör, s ezért koalíciós egyeztetésre lett volna szükség hozzá. Angela Merkel kancellár Brüsszelben kedden éppen arra hivatkozva tartózkodott von der Leyen jelölésénél, hogy a német koalíció nem egységes a kérdésben. Gabriel szerint ez az érvelés „hülyeség”.
Ha Merkel a kormány felhatalmazása nélkül nevezi meg von der Leyent, azzal világosan megsérti a kormány szabályait, és ez elég ok a kormány elhagyására
– fogalmazott a korábbi alkancellár, aki szerint az SPD-nek meg kell akadályoznia, hogy von der Leyent kinevezzék az Európai Bizottság élére, máskülönben részesévé válik a „kutyakomédiának”, és viccet csinál az EP-választásokból.
Steffen Seibert, a német kormány szóvivője a kabinet szokásos szerdai sajtótájékoztatóján reagált a szociáldemokrata politikus bírálatára. Leszögezte: von der Leyen jelölése jogszerű, nem történt trükközés. Az Európai Tanács feladata, hogy az Európai Parlamentnek javaslatot tegyen arra, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke, a bizottság többi tagját pedig az európai szerződések értelmében valóban a többi tagállami kormány nevezi meg – emlékeztetett Seibert.
Annagret Kramp-Karrenbauer, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője viszont üdvözölte, hogy pártja egyik politikusát jelölték az uniós testület élére. A politikus szerint abból is látszik, hogy a választási folyamatban milyen fontos volt a konzervatív uniópártok számára a csúcsjelölti rendszer, hogy Manfred Weber, a néppárt csúcsjelöltje a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) támogatásával kész volt visszalépni, hogy egy másik csúcsjelölt lehessen végül a bizottság elnöke. A konzervatív pártvezető szerint a szociáldemokraták erre nem voltak képesek, és csak a saját pártpolitikai érdekeiket követik, nem Németország és nem Európa érdekeit nézik.
Markus Söder, a CSU vezetője szintén bírálta a szociáldemokratákat, és példa nélkülinek nevezte, hogy annak ellenére, hogy német a jelölt a bizottság élére, Németország nem képes őt egyhangúlag támogatni. Mint mondta: kínos, hogy az SPD nem képes konstruktívan állni a helyzethez.”Ez eléggé megterheli a koalíciós együttműködést” – hangoztatta Söder a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
Az Európai Tanács kedd délután döntött arról, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelöli az Európai Bizottság élére, a francia Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnöki posztjára, Josep Borell spanyol külügyminisztert, az EP korábbi elnökét az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára javasolja, Charles Michel belga kormányfőt pedig megválasztotta Donald Tusk utódjának az Európai Tanács elnöki posztján.
Lengyel kormánypárti és ellenzéki politikusok viszont üdvözölték Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság élére, a kormánypárt a jelöltállítási folyamatban megnyilvánult visegrádi egységet emelte ki, az ellenzéki Polgári Platform pedig azt, hogy egy pártcsaládban van a német védelmi miniszterrel.
Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerint kiderült, hogy „lehetetlen Lengyelország és a közép-európai térség országainak mellőzésével személyi megoldásokat kikényszeríteni”. Abból, hogy von der Leyen nem a csúcsjelölti rendszerből került ki, Czaputowicz arra következtetett, hogy jelöltsége az Európai Unió föderalista koncepciójától való távolodást, a nemzeti kormányok szerepének megerősödését jelenti.
Ennek fontos következményei vannak az EU jövőjére, jövőbeli formájára nézve
– vélekedett.
A térségbeli országok szerepéről hasonlóan nyilatkozott még szerdán Brüsszelben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Szerinte a visegrádi csoport (V4) „erőteljesen érzékeltette (EU-n belüli) pozícióját”, a négy visegrádi ország kormányfői pedig „függetlenül attól, hogy más-más pártcsaládhoz tartoznak, egy hangon beszélnek arról, amire az EU-nak szüksége van”.
A miniszterelnök elmondta: a csúcstalálkozón követelte, hogy közép-európai legyen az Európai Bizottság egyik alelnöke. Von der Leyen személyét illetően Morawiecki elmondta: nagy esélyt lát arra, hogy Lengyelország és az EB-elnökjelölt közös nevezőre jusson többek között a NATO-hoz és Oroszországhoz való viszony kérdésében. Ugyanezt a két elemet emelte ki Stanislaw Karczewski szenátusi elnök is. Jacek Sasin kormányfőhelyettes, a minisztertanács állandó bizottságának elnöke von der Leyen jelölésében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vereségét látta.
Azok veresége ez, akik Frans Timmermans jelölését szorgalmazták, és akik úgy látták, hogy az EU-n belül két Európa létezik: a fontosabb Nyugat-Európa, valamint a kevésbé fontos Közép-Európa
– jelentette ki Sasin.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna Twitter-bejegyzésében „európai néppártbeli kollégának” nevezte von der Leyent, aki – mint írta – „szereti Lengyelországot, és tiszteli a demokratikus értékeket”. Szerdai sajtóértekezletén Schetyna bírálta a kormánypártot, amiért lengyel politikus nem sikerült a legmagasabb uniós posztra juttatni. Rámutatott: a 2009-es EP-választást követő ciklusban a PO politikusa, Jerzy Buzek lett egy időre az Európai Parlament elnöke, a 2014-ben kezdődő ciklusban pedig Donald Tusk korábbi pártelnök került az Európai Tanács élére.
Forrás: MTI
