Dr. Komáromi László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese a konferencián elmondta, hogy a mártírok vére jelenti az egyház magját, ebben rejlik a kereszténység ereje. „A támogatás és segítség, közös felelősségünk, ezért büszkék vagyunk arra, hogy ebből Magyarország is kiveszi a részét.

Azbej Tristan államtitkár korábbi, etiópiai útja révén felidézte a könny és szomorúságról elnevezett menekülttáborban szerzett élményeit, ahol az emberek távol az otthonuktól és rendkívül szegény körülmények között kell, hogy boldoguljanak.

Hozzátette: fontos, hogy Etiópia egyházi vezetői ellátogattak hozzánk, mert az üldöztetés megértéséhez személyes kapcsolatra van szükség. „Nem térhetünk ki az elől, ami Etiópiában történik, mert milliók menekülnek oda az elnyomó diktatúrák, a dzsihadista terror és a keresztényüldözés elől.”

Az államtitkár elmondta: jelenleg 245 millió embert érint a keresztényüldözés, ami Etiópiában is erősödő tendenciát mutat. 2019 márciusában egy Halaba Kulito nevű településen 10 templomot gyújtottak föl és romboltak le. Amellett, hogy Afrikának ezen a vidékén terjed a keresztényellenes erőszak naponta még mindig legalább 11 embert ölnek meg csupán azért, mert keresztények

Azbej Tristan megjegyezte: az a pénzügyi támogatás, amellyel az Európai Unió a migrációt támogatja, sokszorosát érné a válságrégiókban, ahol házakat lehetne építeni, valamint elegendő lenne a tiszta ivóvíz biztosítására is.

hirdetés

Éppen ezért Magyarország a Hungary Helps program révén abban érdekelt, hogy megelőzzük a migrációt és ott segítsünk, ahol a baj van, mert így lehet biztosítani az emberi méltóságot és hatékony segítségnyújtást – tette hozzá.

Semlegesség helyett az egyházak aktív részvételére van szükség

Az eseményen Hölvényi György néppárti európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a fő kihívás az, hogy érthetővé tegyük a keresztényüldözés jelenségét, valamint meg kell értetnünk, hogy az egyház és a hit szerepe nem elhanyagolható a segítségnyújtásban. Az EU intézményrendszere azonban ezzel ellentétes álláspontot képvisel, mert igyekszik semleges maradni bizonyos kérdésekben.

A képviselő hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség és a posztkolonialista felfogástól el kell mozdulnunk a partnerség felé. A másik probléma pedig az, hogy – tette hozzá – az EU szerint a fejlesztési politika nem függ össze a migrációval, ami alapjaiban véve egy helytelen megközelítés.

Hozzátette, hogy képesek vagyunk a megfelelő politika kialakítására, és létre kell hoznunk egy új, a második világháborút követő, Marshall-tervhez hasonló programot Afrika számára. Ehhez viszont hozzátartozik, hogy a migrációt meg kell állítani és teret kell biztosítani az érintett országok képviselőinek és az egyházaknak, akik a leginkább tisztában vannak azzal, hogy hol van a legnagyobb szükség a segítségre.

Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, Addisz-Abeba érseke előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Szent II. János Pál pápa felszólalt az Európai Parlamentben, hogy Isten szerepeljen az EU hivatalos dokumentumában, elutasították.

Ez a kérdés ma is aktuális, mert Európa nem tagadhatja meg a saját keresztény gyökereit.

Az bíboros hazájával kapcsolatban kiemelte, hogy a 110 milliós Etiópia a 2. legnagyobb afrikai országa, ennek 55 %-a pedig a fiatalabb generációkhoz tartozik. A béke rendkívül fontos szerepet játszik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ország növekedhessen. A vallási megoszlásról szólva kijelentette, hogy nincs államvallás Etiópiában, minden vallás egyenlő. A nagy szegénység ellenére viszont gyorsan fejlődik a gazdaság, ami vonzó lehet a külföldi befektetők számára.

Souraphiel bíboros hozzátette, hogy a keresztények és muszlimok Etiópiában évszázadok óta békében élnek, ami példa lehet az egész világ számára. A katolikus egyház emellett aktívan részt vesz a pasztorációban és az infrastrukturális fejlesztésekben is, ami nélkülözhetetlen a társadalom számára.

Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház gyermek- és családügyi szervezetének vezérigazgatója előadásában ismertette, hogy egyháza 50 millió taggal bír és számos egyházi iskolát működtet. Mindemellett az édesvízhez való hozzáférés továbbra is komoly problémát jelent az országban, a menekülttáborokban pedig rendkívül rossz körülményeknek uralkodnak, amivel utalt a hőségre, az tisztavíz hiányára és a fertőző betegségek terjedésére.

Girma Borishie Bati, az Etióp Evangélikus Egyház közép-etiópiai szinódusának elnöke az eseményen kiemelte, hogy az egyház egyik fő célja egy gyarapodó társadalom kialakítása, ami a szociális társadalmi munka révén érhető el. Emellett fontos Jézus Krisztus szeretetének eljuttatása az emberekhez, mert ez alapozza meg a jövőbe vetett hitet és reményt.

Erősödő vallási intolerancia

Mindhárom egyházi vezető kitért az iszlám fundamentalizmus terjedésének kérdésére. Napjainkban ez ismét erősödő tendenciát mutat, ami olykor együtt jár keresztény templomok felgyújtásával, amire számos példát lehetne felhozni. Az konferencián ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a muszlimok célja végső sorban egy iszlám vezetésű kormány felállítása, amely a saríát tekinti a törvényhozás alapjának.

https://s4c.news/2019/03/28/egy-nap-alatt-tiz-templomot-gyujtottak-fel-etiopiaban/

Elhangzott továbbá, hogy a muszlim vallási intolerancia mellett olykor a keresztény egyházak között is megosztottság tapasztalható, ami hátráltatja a vallásközi párbeszédet és együttműködést.

S4C (fotó: MTI)