„A nemzeti identitás nélkül nem lehet polgárokra épülő társadalmat létrehozni”

Az angol konzervatív író cikkét azzal a megállapítással indítja, hogy az európai baloldali elit olyan intézményeket igyekszik meghonosítani az európai társadalmakban, amelyek szemben állnak a hagyományos, a keresztény valláshoz kötődő értékekkel. Ezek közé tartozik többek közt az abortusz, a béranyaság és az eutanázia. 

– Sőt, a baloldaliak ennél is jóval tovább mennek, amikor a nemzetek önrendelkezéshez való jogát, a nemzeti szuverenitást igyekeznek csorbítani, eltörölni – mutat rá Scruton. Szerinte ennek egyik leglátványosabb eszköze a migránsok kvótaalapú letelepítésének szándéka volt, ami azt a jogot is megvonta volna a nemzetállamoktól, hogy eldönthessék, kik telepedhetnek le határaikon belül. 

Scruton szerint a baloldal ezen törekvései a hidegháborús korszak Európáját idézik fel, s véleménye szerint könnyen lehet, hogy a kontinens a kialakult ellentétek mentén ismét kettészakad. A nyelv dimenziójában már most komoly küzdelem folyik az érintett felek közt:

– Az ­európai elit „populizmussal” vádolta meg a nemzeti mozgalmakat, erre válaszul az európai politikai vezetésre az elitizmus vádja égett – mutatott rá Scruton.

Álláspontja szerint azonban mindkét vád alaptalan. A „populizmus” jelzőjével ugyanis a baloldali politikusok és médiumok rendszeresen azokat a mozgalmakat illetik, amelyek az „identitásnak és a hovatartozás érzésének” a megtartására törekednek. A másik oldalon ehhez hasonlóan éppúgy nem állja meg a helyét az „elitizmus” kifejezés, ugyanis emögött a „határokat elvető politikai rendszer felvilágosult fogalma” rejlik valójában. 

Scruton kiemelte, a baloldal részéről egyfajta felsőbbrendűségi érzet rejlik a „populista” bélyeg mögött, a baloldali véleményformálók egész egyszerűen nem hajlandóak elismerni a jobboldali demokratikus mozgalmak legitimitását.Többek közt ez vezetett ahhoz, hogy az EU-val szemben Közép-Európa számos országában kialakult ma egy erős bizalomvesztés.

A brit író szerint ahhoz, hogy a jelenlegi, konfliktusos helyzetet rendezni tudjuk, szükség van arra, hogy európai szinten újradefiniáljuk saját identitásunkat, és elfogadjuk azt az alapvető tételt, miszerint „a nemzeti identitás és az ebből fakadó lojalitás nélkül nem lehet polgárokra épülő társadalmat létrehozni”. 

Mindemellett pedig szükség van arra is, hogy az egymással szemben álló politikai oldalak megtanuljanak egymás mellett létezni, és kölcsönösen el tudják fogadni azokat az értékeket, amelyeket a másik oldal erőteljesebben képvisel: a nemzeti identitás és szuverenitás létjogosultságát, valamint az emberi jogok kiterjesztésének és biztosításának szükségességét. 

– Ez meghatározza az előttünk álló feladatot, vagyis a két sürgető szükséglet, a nemzeti szuverenitás megerősítésének és az egyetemes állampolgári normáknak való megfelelés összeegyeztetését – mutatott rá Sir Roger Scruton.