A hazai baloldal sorsa egy brüsszeli irodában dőlhet el

Távolodva a választásoktól néhány dolgot már tisztábban látunk. Ezen a héten arra kértük Pócza Istvánt, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét, segítsen értékelni a DK és a Momentum szereplését, valamint azt, milyen esély van a keresztény értékek hathatós védelmére az Európai Parlamentben. De beszélgettünk Dobrev Klára szerepéről és arról is, hogy szerencsés-e, ha a magyarországi baloldal jövőjéről Brüsszelben születik döntés.

– Mit jelez a DK térnyerése, az EP-választásokon nyert négy mandátum?

– Az aktív szavazó nem vész el, csak átalakul. Ezt az átalakulást látjuk most a balliberális oldalon. Továbbra is megmaradt ugyanaz a szavazóbázis, amelyet a baloldali és liberális hívószavak mozgósítanak. Ez a tömb eddig is létezett, eddig is ekkora volt, csupán máshogyan adta le szavazatát. Most az EP-választási eredményekből egy oldalon belüli átrendeződés látszik.

A DK célja ennek a teljes baloldali és liberális szavazótábornak megszerzése lesz, s gyorsan vagy lassan, de ki akarnak majd szorítani minden más szereplőt. Az első áldozat az MSZP.

De azért nem feltétlenül tudjuk kivetíteni az EP-választás eredményét az önkormányzati választásokra. Ott ugyanis más szempontok is érvényesülnek. Ez pedig az MSZP-nek kedvezhet a most már egyértelműen a politikai létezéséért vívott küzdelmében.

– A Momentum gyakorlatilag egy nem létező politikai erő Magyarországon, mégis két mandátummal kerültek be az EP-be, szemben az LMP-vel, amely parlamenti pártként sem tudott mandátumot szerezni. Mi segíthette őket az EP-választáson?

– A Momentum korábbi eredményeihez képesti szereplésének titka ugyanaz, mint a DK jobb szereplésének titka: kampányoltak. A többi párt ugyanis nem igazán mutatta meg magát az EP-kampányban. Talán őszre tartalékolnak erőforrást és pénzt. S ezen az egyetlen téren előnyben is lehetnek őszre. Minden más téren a DK és a Momentum van előnyben, náluk van ugyanis a lendület és a kezdeményezés az ellenzéki oldalon. A következő hónapok – a korábbi választásokhoz hasonlóan – megint az ellenzéki oldalon belüli helyezkedésről és versengésről szólnak majd.

Az LMP azzal indult, hogy lehet más a politika: a párt elmúlt időszaka a rengeteg belső harccal egy olyan típusú politikáról tett tanúbizonyságot, amire a korábbi szimpatizánsaik azt mondták: ne így legyen más.

– A fideszesek és szövetségeseik elegen lesznek az EP-ben ahhoz, hogy továbbra is védeni tudják az európai keresztény kultúrát?

– Mivel több ilyen szellemiségű párt is jól szerepelt a voksoláson, ezért jobbak a kilátások, mint eddig. Most sok múlik azon, hogy az eredetileg kereszténydemokrata nyugati EPP-tagok milyen következtetést vonnak le a rossz választási szereplésből. S itt elsősorban a német CDU a legfontosabb. A párton belül megindultak azok a mozgások, amelyek egy konzervatív fordulathoz vezethetnek. Még nagyon a folyamat elején tartunk, de az egyértelmű, hogy a CDU-nak valamit tennie kell.

Ha beindulna ez a változás, az nagyon nagy löketet és támogatást tudna adni az európai keresztény kultúrát védők csoportjának.

– Mit gondol, az Unió mond vagy tesz majd valamit az úzvölgyi eseményekkel kapcsolatban?

– Az uniós intézmények folyamatosan azt a képet adják magukról, hogy számukra kiemelten fontosak a kisebbségek. Most itt a lehetőség, hogy egy valódi, létező kisebbség érdekében szólaljanak fel. Meglátjuk. Nem vagyok feltétlenül optimista ebben a kérdésben, mert eddig a valódi kisebbségek ügyében nem sok aktivitást mutattak a brüsszeli intézmények. Drukkolok, hogy ez most megváltozzon.

– Mit üzen a választóknak az a tény, hogy Dobrev Klára mint EP-képviselő kérte fel Kálmán Olgát főpolgármester-jelöltnek?

– Amiről az interjú elején is beszélgettünk: Gyurcsány Ferenc megpróbálja maga alá gyűrni a teljes ellenzéki oldalt. Ehhez az akciójához pedig új arcokra van szükség. Az, hogy Dobrev Klára vagy Kálmán Olga mennyire számít új arcnak, úgy gondolom, mindenki eléggé könnyen meg tudja ítélni.

– Mennyi esélyét látja annak, hogy az európai szociáldemokrata frakció valóban Dobrev Klárát jelölje alelnöknek az Európai Parlamentben?

– Több hír is szólt erről. Ha valóban így van, akkor annak üzenetértéke is van: az európai szocialisták Gyurcsány Ferenc mögé állnak, külső támogatást kívánnak gyújtani Gyurcsánynak a baloldal maga alá gyűrési kísérletéhez. A hazai baloldal jövője szempontjából sem volna szerencsés, ha egy brüsszeli irodában döntenék el, ki legyen a magyar baloldal vezetője. Soros-módszer lenne, ami azért sajnos nem áll távol az európai szocialistáktól.

– Lesz (érdemi) szerepe az európai vitákban a Pálinkás József által szervezett, alakulófélben lévő pártnak?

– Talán még nem dőlt el, lesz-e belőle párt. Véleményem szerint az eredeti céljuk, vagyis a közéleti viták indítása és befolyásolása szempontjából hatékonyabb lenne, ha megmaradnának civil keretek között.

Amit eddig látunk, az egy csapat ismertebb szakember. De ők nem politikusok. Picit olyan benyomást kelt ez az egész, mintha egy világhírű szívsebész kijelentené, hogy az agysebészek nem végzik jól a dolgukat. Mostantól agysebészként is tevékenykedik majd. Ugyan orvos, sebész, kiváló és ismert szakember, mégsem szakértője a másik területnek. Egy ilyen kijelentés után pedig a saját területén sem vennék már őt komolyan. Tehát csak az eddigi szakmai reputációjának ártana vele.

Mivel nagyon okos emberekről van szó, úgy gondolom, az említett csoport is tisztában van ezzel.

– Mekkora népszerűségre tehet szert az Ausztriában pár napja alakult migránsbarát párt?

– Ausztriában ez a kezdeményezés nagyon előreszaladt, ugyanis továbbra is a migrációkritikus logika a meghatározó. Ez a kezdeményezés épp a Néppárt, illetve a Szabadságpárt malmára hajthatja a vizet. Ausztria ugyanis nem ment végig a bevándorlóországgá válás útján, hanem megállt azon. Talán valahol félúton jár, de a folyamat még visszafordítható. Ez pedig egy üzenet az választóknak is: a migrációt támogató erők egyre inkább ott akarnak lenni az osztrák politika alakításánál. Ha a választók ezt érzékelik, akkor csak megerősíti őket eddigi elhatározásukban, a migrációkritikus pártok támogatásában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A balliberális nyugati média elhallgatja a keresztények elleni mészárlásokat
„Gyere, gyere ki a hegyoldalba…”
Tizenöt éve az Európai Unióban