Szent Charbelről neveztek el egy parkot Gazdagréten

Tarlós István főpolgármester a park névadó ünnepségén azt mondta, az elnevezéssel a katolikus közösség és Budapest vezetése olyan emléket állít az annayai remetének, a teljesség zarándokának, amely megőrzi a mindennapoknak Charbel atya szent nevét, cselekedeteit és emberi tisztaságát.

Közölte, a parkot a gazdagréti Szent Angyalok Plébánia kezdeményezése alapján, a libanoni nagykövetség támogatásával, a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében, a városrész egyetértésével nevezték el Szent Charbelről.

„Szent Charbel hite és élete évszázadokon keresztül példa volt, és a mai névadó ünnep is bizonyítja, hogy a harmadik évezredben is a keresztény identitás jelképe marad”

– fogalmazott a főpolgármester.

Tarlós István elmondta, 1828-ban Júszuf Antún Mahlúf néven született egy kivételes ember, aki hosszú élete során nagy lelkierővel, bölcs derűvel, megingathatatlan hittel és türelemmel gyakorolta a legnemesebb tulajdonságokat. A Charbel nevet már novíciusként vette fel. A név jelentése: Isten története, Isten elbeszélése.

„Szelídség, engedelmesség, szolgálatkészség, önfeláldozás, lemondás, erkölcsi tisztaság. Ezek a nagyszerű, de sajnos ma már egyre ritkábban fellelhető jellemvonások olyan erővel bírnak, amelyek szilárd alapot adhatnak egy szent életmű felépítéséhez” – fogalmazott.

A főpolgármester kiemelte: Szent Charbel élete különösen példaértékű egy olyan világban, amit a fogyasztás kényszere irányít, az ember értékét leginkább a megtermelt javakkal és munkája hatékonyságával mérik. Szent Charbel nagysága nem pénzben mérhető, jótevőként szolgálta környezetét és a hívő világot.

A kelet misztikus aszkétája életével és halhatatlan csodáival a katolikus világ példaképévé vált, VI. Pál pápa 1965-ben boldoggá, majd 1977- ben szentté avatta – mondta.

Tarlós István emlékeztetett arra is, hogy a gazdagréti Szent Angyalok temploma 2016 óta hűségesen őrzi szellemiségét és szent ereklyéjét, 2018 augusztusában Bisára Butrusz ar-Ráí maronita pátriárka és Erdő Péter bíboros megáldotta és Szent Charbel szerzetesről nevezte el a templom keresztelőkápolnáját.

Joanna Azzi libanoni nagykövet arról beszélt, hogy Szent Charbel több ezernyi csodát tett, és sok-sok embernek, családnak az életét változtatta meg. Ezek a csodák nem ismertek földrajzi és felekezeti határokat, és a világban élő összes keresztényt megérintették – mondta, hozzátéve, hogy Szent Charbel kultusza bejárta a világot.

A nagykövet kijelentette, amióta 17 hónapja elfoglalta hivatalát Budapesten, napról napra tapasztalja és megéli azt a támogatást, amelyet Libanon kap Magyarországtól. A park elnevezése Szent Charbelről ismételten egy újabb megnyilvánulása a szolidaritásnak és támogatásnak, amelyet Libanon a magyar kormány részéről élvez – tette hozzá.

Nimatollah Hásim maronita főapát arról beszélt, Szent Charbel az életével és halálával Jézus szavaira emlékeztet bennünket: ha egy földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.

Szent Charbel élete a tökéletes példája ennek „a tiszta és szerény gabonamagnak”. Az elköteleződése, a kitartása és a szilárd akarata, hogy fenntartsa szerzetesi fogadalmát, később azzá a hitvallássá vált, amely végül bejárta a világot – mondta.

Nimatollah Hásim kijelentette: most Szent Charbel fontos szerepet játszik abban, hogy közelebb hozza egymáshoz Libanont és Magyarországot.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, mielőtt megáldotta volna a parkot, elmondta, hogy Szent Charbel csodatevő szent hírében áll az egész világon.

Forrás: MTI

Borítókép: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldást mond a XI. kerületi Szent Charbel park avatási ünnepségén 2019. május 27-én. A Nagyszeben tér és a Gazdagréti út közötti található park elnevezésével a libanoni maronita egyház szerzetes papjának állítottak emléket. Mellette balról Tarlós István főpolgármester, Joanna Azzi libanoni nagykövet és Neemtallah Hashem maronita főapát (Szigetváry Zsolt, MTI)