Farkas Örs: Vér nélkül próbálják bevenni Európát


Hirdetés

– Mi a tétje a mai választásnak?

Alapvetően azért tekintik sokan sorsdöntőnek ezt a választást, mert az Európai Unió nyugati tagállamai 40-50 évvel ezelőtt hoztak egy döntést, amikor úgy határoztak, hogy a második világháború miatt hiányzó munkaerőt bevándorlók segítségével oldják meg. Úgy képzelték, hogy ide jönnek a vendégmunkások a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, majd szépen hazautaznak az ünnepekre. Ezzel szemben nem ők utaztak haza, hanem a családjuk költözött ide. És mára oda jutottunk, hogy ők, illetve leszármazottaik az európai nagyvárosokban már többségben vannak az őslakosokkal szemben. Frankfurtban például többen élnek, mint a németek. Bécsben az első osztályos beiratkozók esetében többségben vannak a bevándorló gyökerekkel rendelkezők. A mostani európai uniós választásnál – miután a brüsszeli bürokrácia felismerte, hogy kikerült a csizma az asztalra – azt láttuk, hogy az elmúlt három évben számos döntést hoztak meg a bevándorlás ösztönzésére.

Ma arról döntünk, hogy az újonnan csatlakozott országoknak – köztük Magyarországnak – át kell-e venniük ezt a modellt, vagy a családok megerősítésével, a gyermekvállalás könnyítésével a saját útjukat járhatják, és egy saját határokon belüli, erős nemzetállamokra épülő Európai Uniót tudnak megvalósítani. Ezt nem tudják másképp megtenni, csak úgy, ha az ő választóik egyértelműen abba az irányba mutatnak utat politikusaiknak, ami a saját országuk megvédéséről szól.

A bevándorlók nagy számú megjelenése hosszú, évtizedes folyamat, ezért Magyarországon sokan azt gondolhatják, hogy ez nem valós probléma a mi szempontunkból. De senki ne gondolja, hogy akár Németország, Spanyolország vagy Franciaország esetében egyik napról a másikra alakult ki ez a helyzet.

Ugyanakkor ez a folyamat visszafordíthatatlan, és ha valaki ebbe az irányba indul el, onnan nincs visszaút. A népesedési adatok szerint egyértelmű, hogy a németek  nemcsak nagyvárosaikban, hanem az egész országban kisebbségben lesznek nagyjából húsz éven belül.

Erről az a történet jut eszembe, amit Gárdonyi írt az Egri Csillagokban, amikor a Budai vár alatt a török szultán egyeztetett a magyar urakkal, amíg a janicsárok besétáltak a várba, és kitűzték a lófarkas zászlót. Ők vér nélkül vették be Budát. Most ugyanerre készül vélhetően ez a világ, vér nélkül próbálják bevenni Európát.

– Milyen átrendeződés várható Európában a választások hatására?

Fontos, hogy az európai pártpolitika teljesen másként épül fel, mint egy belpolitikai helyzetben. Ott nem homogén csoportok állnak egymással szemben, hanem abszolút vegyes összetételű pártcsaládok. Ezért lehetünk szemtanúi egyébként a Néppárton belül kialakult vitának is a Fidesz körül. A Néppártban számos olyan közösség van, amely a Fidesztől teljesen eltérő álláspontot vall. Ugyanakkor ez az az adottság, amelynek köszönhetően például a visegrádi tagországok kormányzópártjai kiválóan tudnak együttműködni annak ellenére, hogy nincs kettő közülük, amely ugyanabban a pártcsaládban ülne az Európai Unióban. A visegrádi országok egyszerűen a regionális érdekek védelme mentén tudnak tökéletesen együttműködni.

Szerintem meg fog bomlani ez a klasszikus jobb- és baloldal politikai gondolkodásmód, és alapvetően regionális erőközpontok alakulnak ki, amiben egyebek mellett a visegrádi országok – amelyek az Európai Unió lakosságának több mint ötödét adják – nagyon erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. A kérdés az, hogy milyen szövetségeseket találnak maguk mellé, hogy például az olaszokkal együtt tudunk-e működni, és hogy ez a fajta erőtér képes lesz-e ellenállni a nyugat-európai nyomásnak. Szerintem egyébként képes lesz. A pártpolitikai alappolitizálást tehát fel fogja váltani a regionális és a konkrét ügyek mentén történő politizálás.

– Milyen eredményekre számíthatunk, és mire lehet következtetni majd ezekből?

Ha hiszünk a közvélemény-kutatásoknak, akkor ismételten nagyarányú kormánypárti győzelem lesz. Alapvetően azok a klasszikus baloldali pártok, amelyek az elmúlt 10 évben a magyar parlamentben a baloldali választókat képviselték, mind meggyengültek. Az egyedüli kivétel a Demokratikus Koalíció, amely következetesen foglal állást a kormány politikájával szemben, éppen ezért van még növekedési potenciálja, nyilván a többi ellenzéki pártnak a rovására.

Az új pártok közül a Momentum az, amely esetleg képes lehet megszerezni az 5 %-os küszöbhöz szükséges szavazatmennyiséget, de valószínűleg ennél sokkal többre nem lesz képes.

Az ellenzéki pártok nyilván egyfajta erőpróbaként tekintettek a mostani választásokra, az önkormányzati választásra készülve. Azt a fajta erőteret, ami itt van közöttük, át fogja rendezni a választás Gyurcsány Ferenc javára. Vagyis egy dolog fog újra bebizonyosodni: a baloldal igazi vezetője Gyurcsány Ferenc.

– Mi volt a legviccesebb momentum a kampányban Ön szerint?

Egyértelműen az, hogy Vona Gábor rappelni kezdett.

– Mit talált a legfelháborítóbb dolognak a kampányban?

Talán az volt a legfelháborítóbb, hogy idejött Magyarországra a Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber, aki a saját tagpártjával, a Fidesszel szemben kezdett kampányolni. Csupa baloldali témát ölelt fel, udvarolt a baloldali szavazóknak, és a saját közösségéhez tartozó Fidesz-KDNP-vel szemben fogalmazott meg kritikákat a baloldal javára. Ez minimum inkorrekt, illetve politikailag is butaság volt – pláne, akkor, ha nem szándékosan csinálta –, mert Manfred Webernek nyilvánvalóan a Fidesz szavazataira is szüksége van, hogy csúcsjelöltből bizottsági elnök lehessen majd júniusban. Egyáltalán nem lennék meglepve, ha végül nem Manfred Weberből lenne a bizottság elnöke.

– Lehet számítani lemondásokra a választások miatt?

Három párt is van, aminek ez az első választása az új elnökséggel: a Jobbik, az LMP és a Momentum. Nyilván nem ismerhetjük még az eredményeket, de a Momentum az én meglátásom szerint a tavalyihoz képest arányosan növeli a támogatottságát, ezért náluk nem lesz nagy átrendeződés. A Jobbik azonban az új elnökséggel elképesztő mélyrepülésbe kezdett, és Sneider Tamásnak, a Jobbik elnökének át kell majd gondolnia, hogy folytatja-e. Hiszen az elmúlt egy éves zuhanást értékelhetné úgy, hogy ez a saját kudarca is. A szocialisták szintén el fogják veszteni a szavazatok jelentős részét, így Tóth Bertalannak is el kell majd gondolkodnia a jövőjéről.


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb