Hallgatnak Európa csúcspolitikusai

Azt várnánk az európai csúcsjelöltektől vagy akár az Európai Bizottság elnökétől, hogy a választások előtt próbálják megnyerni az uniós polgárok szimpátiáját, ám úgy látszik, Magyarország ez alól kivétel.

Manfred Webertől, Frans Timmermanstól és Jean-Claude Junckertől is szerettük volna megtudni, mit gondolnak az Európai Néppárt és a többi európai pártcsalád politikája közti különbségekről, illetve arra lettünk volna kíváncsiak, mit szólnak ahhoz a tényhez, hogy

Berlinhez hasonlóan Bécsben és Brémában a leggyakoribb gyermeknevek közé tartozik a Mohamed.

Két hete küldtük el először a három politikusnak a kérdéseinket, majd egy héttel ezelőtt udvariasan érdeklődtünk, mikorra számíthatunk válaszokra.

Timmermans „majd válaszol”.

Ugyan Frans Timmermans, a szociáldemokraták csúcsjelöltje jó kapcsolatot ápol a magyar szocialistákkal, úgy látszik, a keresztény-konzervatív lapoknak nem válaszol olyan előszeretettel, mint amilyen lelkesen szorongatta korábbi látogatása alkalmával Tóth Bertalan MSZP-elnök kezét. Bár egész gyakori vendég lett Budapesten, sajtósai nem a legjobbak.

A szocialista politikus munkatársai legalább arra méltatták a magyar olvasókat, hogy rövidke válaszlevélben jelezzék: az intenzív kampány miatt nem tudják biztosítani a gyors válaszadást, de a jelöltjük válaszolni fog. Ez bő egy héttel ezelőtt történt, s azóta is hiába várunk.

Frans Timmermans a jelek szerint nem szól semmit ahhoz, hogy több nyugat-európai nagyvárosban a leggyakoribb frissen anyakönyvezett fiúnév ma már a Mohamed. Ugyanő egyébként egy német televíziós vitában azt állította, az iszlám hozzátartozik Európához.

 

Hídépítés másként

Az imént idézett vitában a Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber legalább annyival árnyalta a képet, hogy bár az iszlám szerinte is hozzátartozik Európához, valójában nem mérvadó. Talán érezte ő is, hogy ennél többet kellett volna mondani, horvátországi kampányútján ugyanis nem győzte hangsúlyozni a kereszténység szerepét.

Manfred Weber, a német Kereszténydemokrata Unió politikusa ugyanakkor a Vasarnap.hu kérdését követően 15 napja nem tudott választ adni arra, miért nem látogatott el budapesti útja során keresztény egyetemre is a CEU mellett.

Ahogy azt sem árulta el, mi a különbség a liberális frakció és a Néppárt, illetve a szocdemek és a jobbközép pártcsalád programja között.

A német politikus – és stábja – a jelek szerint nem tartotta fontosnak azt sem, hogy bemutassa: miben különböznek Európát érintő alapvető elképzelései a liberális irányvonalat magukénak tudó zöldekétől.

Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjének pedig illett volna válaszolni, hiszen előzetesen a bizottság elnöki tisztére legesélyesebb politikusként tartották számon. 

 

Az elnök is néma maradt

Jean-Claude Juncker jelenleg (még) az európai adófizetők pénzéből működő Európai Bizottság elnöke, mégsem méltatta válaszra az egyik uniós tagország lapját (nevezetesen a Vasarnap.hu-t), amelyet szintén európai polgárok olvasnak. (Lehet, hogy éppen az isiászából próbálja kigyógyítani magát…) 

Junckertől is megkérdeztük, mit szól hozzá, hogy a Mohamed egyre népszerűbb név az anyakönyvi jelentések szerint, ám a jelenség mögött húzódó, az egész kontinens jövőjét meghatározó szociodemográfiai változások hidegen hagyták az elnököt. 

A jelek szerint talán nem is baj, ha továbbra sincs egyértelmű válaszunk a „kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?” klasszikus kérdésére…