Áder: Magyarország legyen erős, független és szabad!
Kiemelte, 1848-49 magyarjai Magyarország léte érdekében nyilvánították ki, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyetértést és polgári jogegyenlőséget kíván.
Ezért helyezték a haza ügyét minden elé, és tudták, hogy amikor a szabadság veszélybe kerül, csak közös akarattal lehet megvédeni
– fejtette ki a köztársasági elnök, (…) ezért sikerült rövid idő alatt a semmiből önálló fegyveres erőt létrehozni.
Az ország megszervezte saját védelmét, tízezrek álltak önkéntesen katonának – mondta az államfő, hozzátéve, fegyvert előtte sosem fogó honvédek lettek hősökké, lelkes önkéntesek váltak a csaták tüzében igazi katonává.
Emlékeztetett, a frissen szervezett magyar haderő 1849 tavaszán legyűrte Európa egyik legnagyobb és legerősebb hadseregét, és napra pontosan 170 évvel ezelőtt felszabadította a budai Várat.
Buda ősi falainál 1541 óta először, és azóta is egyedül akkor, tisztán magyar sereg foglalta vissza az ország fővárosát
– húzta alá. 
A harctéri logika nem a magyarok mellett szólt, de az „önvédelem kényszerű küzdelmét folytatók örök igazsága és egy ország közös akarata annál inkább” – fogalmazott Áder János.
Kitért arra is, „azokban az időkben már érezhetővé vált a reformkorból sarjadó, mélyreható átalakulás, amely minden korábbinál erősebb közérdekkel kötötte egymáshoz az ország polgárait, akik – amikor szükség volt rá – felszerelték, élelmezték, ruházták, elszállásolták, fegyverrel látták el katonáikat”.
Egy nemzeti alakulat, amely hadszínteret előtte sose látott császári katonákból, sebtében kiképzett önkéntesekből és hamarjában toborzott ifjoncokból állott, meghátrálásra, megadásra kényszerítette Európa egyik legjobban képzett hadseregét Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál- sorolta.
Áder János kijelentette, nem a magyar honvédeken múlt, hogy a sok győzelem is kevésnek bizonyult, hiszen 1849. május 21-én, Budavár visszavételének dicsőséges napján Ferenc József császár és I. Miklós cár Varsóban megállapodott az orosz beavatkozásról. A kétszázezer cári katona megjelenésével a szabadságharc végzetesen egyenlőtlenné vált – tette hozzá.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, a katonai túlerő leverte ugyan a szabadságharcot, a hősies helytállás mégsem veszett kárba, „megteremte a maga gyümölcsét” (…)
„Viszonyítási pont lett: a hazafiság, a hűség mércéje”
– fogalmazott.
Az államfő azt mondta, mindaz, ami 170 éve történt, a mai honvédek számára nem egy márványtalapzatú, bronzba öntött, távoli múlt. A fegyverek, az egyenruhák mások, de a zászló, az eskü, a becsület pontosan ugyanazt jelenti ma is – mondta.
MTI
