A világ, azon belül is főképp az északi félteke időjárása egyre megmagyarázhatatlanabb jelenségeket produkál. Nem csak arról van szó, hogy Dél- és Közép-Európában a szokásosnál hidegebb télen vagyunk túl és a nyár közeledtével sem nagyon kúszik a hőmérő az ilyenkor szokásos középhőmérséklet fölé.

Míg Olaszországban 20 fok alatti a hőmérséklet, addig az északi sarkkör mellett 31 (!) fokot mértek.

Az oroszországi Kojnas állomáson 31,2 fokot mutatott a hőmérő higanyszála vasárnap. Kojnas pedig nem a Fekete tenger mellett van, hanem az Urál észak-nyugati oldalán. Ráadásul ez az eset sem előzmény nélküli, hiszen Skandináviában tavaly egy hónapon keresztül volt 30 fok fölötti hőség.

A most vasárnapi jelenséget így foglalta össze az Országos Meteorológiai Szolgálat:

hirdetés

„A Kelet-európai-síkságon örvénylő ciklon előoldalán tartós délies áramlás alakult ki, így szokatlanul északra is kifejezetten meleg levegő áramlott a mai napon. Ennek eredményeképpen az Urál környékén még az északi sarkkörhöz közel is 30 fok fölé emelkedett a hét utolsó napján a hőmérséklet. A májusi forróság a következő két napban is kitarthat még a térségben.”

Tehát túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az időjárásunk megváltozott.

Már nem történelmi léptékekben vizsgáljuk az anomáliákat, hanem a bőrünkön, a mindennapokban tapasztaljuk. Ilyen helyzetben nincsen rossz ötlet, hiszen amíg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói azon vitatkoznak, hogy betartsák-e egyáltalán a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, addig a sarki jégtakarók egyre csak olvadnak.

Vörös alga porral a felmelegedés ellen?

Amíg valaki azon töri a fejét, hogyan találhatna gyógymódot az emberiség káros tevékenységeire, legalább nem a tv előtt ül és videójátékozik. Az Izlandi Művészeti Egyetem egy termékdizájn szakos hallgatója még 2016-ban ígéretes ötlettel állt elő. Azt a kérdést tette fel:

hogyan lehetne biológiai úton lebomló vizesüvegeket készíteni vörös alga porból?

Ari Jónsson elképzelése azon alapul, hogy indokolatlanul sokszor használunk egyszer használatos műanyagpalackokat – csak az USA körülbelül 35 milliárd darabot évente. Tekintve, hogy ezeknek a műanyag palackoknak a lebomlásához 450 évre van szükség, így Ari Jónsson gondolt egy nagyot, és bemutatta a találmányát egy dizájn fesztiválon.

Azonnal lebomló vörös alga palackokat tervezett.

Víz hozzáadásával formázza az anyagot, majd  hevíti, és az így keletkezett zselét egy szokványos palackformába önti. Az új palack óriási előnye, hogy magától lebomlik, sőt még ehető is, amint az alábbi videóból kiderül.

Jónsson találmánya egyelőre nem okozott fölindulást, de az ilyen és ehhez hasonló eredmények talán segítenek csökkenteni az emberiség egyre növekvő ökológiai lábnyomát a bolygónkon.

Forrás: Időkép, VisitReykjavik