Európát már évek óta demográfiai válság sújtja, az EU megalakulása óta 2015 volt az első olyan év, amikor többen haltak meg, mint amennyien születtek – írja az Orientpress. A 135 ezres természetes fogyáshoz nagyban hozzájárult, hogy magas az ezer lakosra jutó bolgár, magyar, horvát és román fogyás. Egyetlen régió népessége mutatott csökkenő tendenciát 1955 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint: Kelet-Európa. A rendszerváltás időszaka óta 18 millióval csökkent a régió népessége.

Nemcsak a gyenge születésszám, hanem az elvándorlás is rontja a térség helyzetét. A keleti és a balti országok lakói közül az EU-csatlakozás után egyre többen a jobb munkalehetőség és a magasabb életszínvonal miatt Nyugat-Európába vándoroltak.

Magyarországon 2018-ban nőtt a népességszám természetes fogyása, 1777-tel kevesebb gyermek született a 2017-hez képest. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,49 volt, megegyezett a 2017. évivel. A gyermekvállalási hajlandóság tehát nem változott, a születésszám a szülőképes nők számának visszaesése miatt csökkent. 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött: 2,4 gyermekre csökkent világszinten.

Csökken a népesség a világban

Az Index azt írja, hogy a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban. A csökkenés fő okai, hogy az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyermeket szülnek, a fogamzásgátló módszerek könnyebben elérhetőek, illetve a nők egyre nagyobb arányban vannak jelen az oktatásban és a munkaerőpiacon.

hirdetés

Magyarországon a legnagyobb népességcsökkentő elem a halálozások magas aránya. A lakosságszám szinten maradásához 100 nőnek legalább 210 gyermeket kellene szülnie, ehhez képes nálunk csak 150 születik. Az első szülés ideje is kitolódott hazánkban, a nyolcvanas években a nők átlagosan 23 évesen szülték meg első gyermeküket, ez ma már 27 év. Minél később születik meg az első gyermek, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy családban megszületik a második vagy a harmadik gyermek.

Hiányzik a biztos párkapcsolat, később is születik az első gyermek

Spéder Zsolt demográfus a szerdai Eötvös Csoport előadásán beszélt arról a problémáról, hogy hazánkban nem csak később vállalnak gyermeket a párok, hanem kevesebb gyermek is születik ennek következtében. A bizonytalan párkapcsolatok és a lakhatás problémája is nagy szerepet játszik a késői gyermekvállalásban.

A rendszerváltás után szinte az összes közép-kelet európai országban hasonló folyamat játszódott le, az utóbbi években nálunk is újra emelkedett a termékenység. Európában az országok két nagy csoportra oszthatók: Franciaországban, a skandináv országokban, Nagy-Britanniában a termékenységi arányszám általában megközelíti a 2-t, míg Dél-Európában és a német nyelvű országokban 1,4-1,5 körül mozog.

– Új jelenségnek számít a kilencvenes évekhez képest is az önként vállalt gyermektelenség is. A gyermekvállalásnál 1990-ben a stabil munkahely volt a legfontosabb, és ebben a tekintetben könnyebben is alapítottak családot a fiatalok. Ma viszont fontosabbak a családi és barátai kapcsolatok, és sokan a biztos párkapcsolat hiánya miatt nem tudnak gyermeket vállalni – írja az Index.

A 21. században különösen nagy hangsúlyt kap az önmegvalósítás, a saját életünk biztos kialakítása, így sokan azt érzik, a gyermek ebben visszahúzó erő lenne, és a családalapítás lemondással járna.

A többség tervez családot

A magyarok többsége családban szeretne élni, és legalább két gyereket tervez – mondta az MTI beszámolója szerint a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a múlt héten Budapesten, a Családbarát fordulat Európában című konferencián, bemutatva az intézet egyik friss kutatását.

Az intézet elnöke, Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár – a KINCS és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által szervezett kétnapos tanácskozás nemzeti kezdeményezéseket bemutató részében – elmondta: a megkérdezett 18-45 éves magyarok többsége szerint az ideális gyerekszám több, mint kettő, a megkérdezettek maguk is két vagy több gyereket terveznek, több, mint felük pedig a következő öt évben szeretne is gyereket vállalni.

Fűrész Tünde kitért a februárban bejelentett hétpontos családvédelmi akciótervre, jelezve, a bejelentés után készült felmérésük szerint a 18-45 évesek 96,6 százaléka, a kisgyereket nevelők 98,6 százaléka egyetért az új intézkedésekkel.

Ugyanekkor kérdezték meg az öt évnél fiatalabb gyereket nevelő anyákat, hogy öt éven belül terveznek-e újabb gyereket, és az egygyerekesek 71 százaléka, a kétgyerekesek 36 százaléka, a háromgyerekeseknek pedig 18 százaléka válaszolt igennel a kérdésre – ismertette az adatokat a KINCS elnöke.