Ferenc pápa XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében éppen öt éve, ezen a napon az úgynevezett kanonizációs formula felolvasásával szentté nyilvánította XXIII. János és II. János Pál pápát. A kereszténység történetében kivételesnek számító római szertartásra a világ minden tájáról közel egymillió hívő érkezett.
A katolikus egyház évezredes történetében is páratlan eseményre került sor 2014 április 27-én, amikor a világ eddigi két legnépszerűbb pápáját: az olasz Angelo Giuseppe Roncallit és a lengyel Karol Wojtylát a szentek sorába iktatta Ferenc pápa, XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében.
Forrás:nepszava.hu
Mai napig a legnépszerűbb pápaként számon tartott II. János Pál szentté avatása ráadásul kevesebb, mint tíz évvel a halála után került sor, ami azt jelenti, hogy egyedül padovai Szent Antal kanonizációja történt ennél rövidebb idő alatt még a 13. században. Ez persze senkit nem ért váratlanul, ugyanis II. János Pál pápánk 2005-ös halálát követően szinte azonnal szentté avatását kezdték követelni a hívők, így XVI. Benedek az előírt minimum öt esztendőnél is korábban indította el elődje kanonizációs eljárását.
II. János Pál temetése/Forrás: wikimedia.org
II. János Pált ezután 2011 május elsején a római Szent Péter téren avatták boldoggá. A beatifikációhoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia szerzetesnő gyógyulása volt. A kanonizációs eljárása során pedig csodaként ismerték el Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. A szentté avatási szertartáson természetesen mindkét asszony lerótta tiszteletét.
Vatikán a kettős szentté avatás napján/Forrás: wikimedia.org
Óriási üdvrivalgás követte azt a pillanatot, amikor Ferenc pápa latinul elmondta a szentté avatási formulát és a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. Ezzel tiszteletüket kiterjesztette az egyetemes egyházra. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor.
hirdetésA ceremónia alatt Ferenc pápa beszédében elmondta, hogy „bátor ember” volt a szentté avatott két pápa, mert nem féltek szembenézni az ember szenvedésével és sebeivel, ezáltal tanúbizonyságát adva az egyháznak és a világnak Isten jóságáról és könyörületességéről. „Az új szentek a XX. század papjai, püspökei és pápái voltak. Ismerték a század tragédiáit, de nem hagyták, hogy azok maguk alá gyűrjék őket, erősebb volt bennük Isten, a hit az ember megváltójában és a történelem urában, Jézus Krisztusban; erősebb volt bennük Isten irgalmassága” – mondta a szentté avatási rítust követő homíliájában a katolikus egyházfő.
Ferenc pápával együtt misézett 150 bíboros, 1000 püspök és pap, közöttük Erdő Péter bíboros, továbbá számos magyar pap. A hívek áldoztatását 870 pap és diakónus végezte a Szent Péter téren és a környező utcákban.
A történelmi eseményre egyes becslések szerint nem kevesebb mint egymillió ember érkezett, hogy leróják tiszteletüket a két szent pápa előtt. A szertartáson részt vett továbbá egy 20 fős zsidó küldöttség, amelynek tagjai az Egyesült Államokból, Izraelből, Argentínából, Lengyelországból érkeztek, illetve a római zsidó közösséget képviselték.
Pöspökök a szertartáson/Forrás: wikimedia.org
Emellett nagyszámú ortodox, anglikán, és muzulmán vendég is jelen volt a szertartáson. A szentté avatáson emellett rengeteg – több mint kilencven – állami delegáció vett részt. Az Áder János köztársasági elnök vezette magyar küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte a magyar kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök pedig magánemberként zarándokolt Rómába.
(Borítókép: vatican.va)
