A sajtótájékoztató kezdetén Azbej Tristan a magyar kormány nevében kifejezte együttérzését a francia katolikus egyház és az egész francia nép számára a tegnapi katasztrófa miatt. Mint mondta, a Notre-Dame a keresztény Európa egyik kulturális ikonja. A tegnapi kivételes és hősies helytállásáért sok embert illet dicséret, kiemelvén a tűzoltókat és a párizsi tűzoltóság káplánját, Fournier atyát, aki élete kockáztatásával menekítette ki az égő épületből az oltáriszentséget és az egyik ott tárolt ereklyét.

Ezt követően az államtitkár kifejtette; 

“Magyarország humanitárius keretprogramja, a Hungary Helps új mérföldkőhöz ért. Múlt héten megalakult a támogatási rendszert kezelő ügynökségünk. Ez egy nonprofit gazdasági társaság, amely az államtitkárság háttér-intézőjeként működik majd.”

A Hungary Helps Ügynökség létrejötte lehetőségek új tárházát nyitja majd meg a jövőben, illetve vissza is igazolja, hogy programunk olyan egyedülálló jelentőséggel bír, amely nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is nagyon pozitív fogadtatásra lelt, mi több, példát is mutat.

hirdetés

Azbej Tristan államtitkár a budapesti sajtótájékoztatón, 2019. április 16-án. Fotó: S4C.News.

Ezt követően a Hungary Helps kereteit és alapjait mutatta be, felsorolva a 2017 januárjában megkezdett időszak több fontos állomását. A magyar humanitárius és nemzetközi fejlesztéspolitika egy összefogottabb, tudatosan szervezett irányban indulhatott el, négy fontos alapelv mentén:

– az emberi szolidaritás kifejezése keresztény morális és kereszténydemokrata társadalmi alapon,
– a keresztény kultúra és közösségek védelme,
– a migráció megelőzésének elve az emberek helyben maradását kiemelten segítve, valamint
– a magyar érdekek érvényesítése nemzetközi szolidaritás felvállalásán keresztül.

Fontos megemlíteni, hogy a Hungary Helps összes projektjét azzal a megfontolással terveztük meg, hogy a nemzetközi szolidaritás kifejeződése ne váljon magyar emberek kárára vagy vonjon el jelentős forrásokat magyar állampolgároktól – emlékeztetett.

Az államtitkár elmondta, a kereszténység manapság a világon a lelkiismereti okokból legüldözöttebb vallási csoporttá vált. Ennek ellenére, sajnálatosan kevés az a társadalmi, jogi szervezet, amely az üldözött keresztényekkel foglalkozik. Hangsúlyozta: ez nem puszta vélemény, ennek kimutatására kutatások folytak, melyek szerint, 2014-ben a vallásuk miatt üldözött emberek közül 80% körüli volt a keresztények aránya. A hitük miatt üldözött, vagy hátrányos megkülönböztetésben részesülő emberek száma közel 245 millió.

A tavalyi év kimutatása alapján a keresztény hitük miatt meggyilkolt emberek száma átlagosan napi tíz felett van. Ők persze csak azok, akikről konkrét ismeretekkel rendelkezünk, a valós szám ennél jóval magasabb. Ennek ellenére, a nagy nemzetközi emberjogi szervezeteknek nem szerepel napirendjén az üldözött keresztények támogatása.

„Keresztény kultúrájú, ezeréves történelmű országként kötelességünk a civilizációnk alapját adó, a kereszténység bölcsőjében élő keresztények támogatása, több esetben akár megmentése, legtöbbször éppen a migráció forrás-régióiban” – mondta, majd hozzátette:

alapvető, hogy ez a segítség olyan módszerrel történjen, amely az ősi lakhelyüktől nem fosztja meg őket. Helyben, saját földjükön való túléléshez adjon támogatást, méghozzá olyan formában, ahogyan nekik erre valóban szükségük van.

Ez az attitűd nagyon fontos, hiszen 2015 után a határkerítés felépítésének hasznossága nem mentesít minket a segítésnyújtás kötelességétől. „Azonban nem tekinthetnénk magunkat kereszténydemokrata szellemiségű kormányzatnak, ha csak ebben merülne ki a migrációs válságra adott magyar válasz” – fogalmazott Azbej Tristan.

„Így, felelős államtitkárságunk létrehívásával, majd a mostani mérföldkővel, az ügynökség megszületésével Magyarország vált a világ legelső olyan országává, ahol kormányzati szinten kezelik az az üldözött keresztények ügyét” – hangsúlyozta.

Az index.hu kérdésére válaszolva, amely azt feszegette, hogyan oldják meg, hogy a felhasznált humanitárius fejlesztési hozzájárulások ne vonjanak el jelentősebb forrásokat a magyar adófizetőktől, illetve akár szolgálják is a magyar emberek érdekeit, Azbej Tristan felvázolta:

Magyar munkavállalók és cégek is részt vesznek a közel keleti vagy afrikai újjáépítési projektekben. Ezen felül a migrációs népvándorlás támogatása helyett a helyben maradás elvét gazdaságilag is nagyon jól meg lehet indokolni, tudniillik

“sokkal olcsóbb a migráción gondolkodó emberek problémáit a helyszínen megoldani, mintsem itt, Európában, segéllyel szállással ellátni őket hosszú évekig.”

A Hungary Helps program általi segítségnyújtás konkrét formái között nem csak a pénzügyi, vagy újjáépítési segély szerepel, hanem például magyarországi ösztöndíjak, támogatások is. Ilyen például a Stipendium Hungaricum program és a kifejezetten keresztény fiatalok számára meghirdetett ösztöndíjprogram, amelynek keretében is tanulnak válság sújtotta övezetből érkező fiatalok magyarországi egyetemeken.

„Ami a keresztények helyben történő támogatását illeti, jelenleg öt közel-keleti és két szub-szaharai országban való együttműködésről beszélhetünk. Konkrét számok tekintetében 35 ezer ember helyben maradását és életének újrakezdését segítettük közvetlenül.”

“Egyik kiemelkedő programunk Észak-Irak területén, Tel-Aszkuf nevű településen zajlott, amely a kereszténység bölcsőjeként számon tartott Ninivei-fennsíkon található. 2016 ban a település újra felszabadult az Iszlám Állam elnyomása alól. A Hungary Helps segítségével újjáépített városba az eredetileg elmenekült 1300 helyi családból megközelítőleg 1000 visszatért. Ez igen jó aránynak számít, hiszen az iraki kereszténység lakosság a háborúk, az elrettentés és a migráció következményeként másfél évtized alatt egyötödére csökkent.”

Itt viszont magyar támogatásnak köszönhetően egy egész közösség, egy egész település megmenthető volt. Nagyon reméljük, hogy a világ egyéb, gazdagabb országai is követik majd a segítségnyújtásnak ezt a formáját – hangsúlyozta Azbej Tristan.

Az államtitkár megjegyezte,  sajnos egyes országok inkább a program hiteltelenítésére utaló magatartást tesznek, és inkább a migrációt, az emberek szülőföldjüktől történő (esetleg végleges) elvándorlását támogatják minden eszközzel.

Magyarország eddig összesen 8 milliárd forintot költött az üldözött keresztények megsegítésére. Azbej Tristan kiemelte, hogy bár ez nem tűnik kevés pénznek, de költségvetési szempontból vizsgálva az arányokat, már más a helyzet, a kormány például ebben az évben 2000 milliárd forintot költ a magyar családok támogatására. Érezhetjük a nyilvánvaló nagyságrendi különbséget a magyar adófizetők támogatásának  javára – mondta.

Az S4C.News kérdésére, ami arra irányult, hogy Franciaországban több tucat templomot ért támadás az elmúlt időszakban, a párizsi események vajon illeszkedhetnek-e ebbe a folyamatba, az államtitkár aláhúzta: mivel a rendőségi vizsgálatok még csak most kezdődtek, nem jó, sőt, méltatlan volna azt sugallni, hogy a hétfői esemény a kereszténység elleni támadás lett volna. Azonban sajnos azt kell mondania, nem lenne meglepődve, ha végül is hasonlóra derülne fény.

Hiszen valóban, Franciaországban szinte napi szinten érnek támadások keresztény templomokat. Illetve konkrétan a Notre-Dame ellen is terveztek már merényletet iszlám terroristák, amelyet azonban szerencsére a szolgálatok megelőztek. Látni kell, a keresztényellenes támadások Franciaországban jelen vannak és sajnos egyre súlyosabb formában öltenek testet – mondta.

Azbej Tristan ezt követően bemutatta Márki Gábort, aki az ügynökséget fogja vezetni. Az igazgató 2010 és 2012 között a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára volt, ezt követően pedig külgazdasági attaséként dolgozott Izraelben, Magyarország tel-avivi nagykövetségén.

Az újságírókhoz fordulva Márki Gábor elmondta: a körülbelül húsz emberrel működő ügynökség dolga lesz a kormány döntése értelmében támogatott programokhoz megtalálni a partnereket, jellemzően inkább kis helyi szervezeteket, például egyházi közösségeket, amelyekkel könnyebben és eredményesebben tudnak együttműködni a támogatás helyszínén. A programok megvalósulása és a pénzügyi elszámolás ellenőrzése is az ügynökség feladata lesz majd.

Az ügynökség új igazgatójával szerkesztőségünk interjút készített, amelyet a hét folyamán bemutatunk olvasóinknak.

Fotók: S4C.News, Palenik Szabó Gergely