Ebben a családban nincsenek nők, csak apák és fiúk
A Topálovity családban férfiuralom van, nők nincsenek, csak apák és fiúk. A nők pusztán arra kellenek, hogy szexuális játékszerek legyenek, újabb fiút szüljenek, vagy a háztartást vezessék. Itt a házasság helyett csupán viszonyok vannak. Öt generáció jelenik meg a színen – huszonöttől százhuszonöt éves korig. A családi üzletet, a koporsógyártó céget – ami a valóságban úgy működik, hogy a temetőből lopják ki a használt koporsókat, majd restaurálva eladják újként – Mirko, a legfiatalabb Topálovity nem akarja átvenni. Önálló életre vágyik, saját karrierről álmodik. Az idősebb generáció ezt nem hagyhatja, hiszen a hagyományokat folytatni kell, nem lehet kilépni a 150 éve tartó maratonfutásból.
A legismertebb szerb drámaíró, Dušan Kovačević 23 évesen írta ezt a komédiát, a műből készült film Szerbiában igazi klasszikusnak számít. Metszően éles és fekete humorral, erőteljesen mutatja be a kapitalista rendszert, a pénz, a fegyver és a maffia kiüresedett világát. A darabot Paolo Magelli vendégrendezésében mutatják be a Pesti Magyar Színházban.
– Szlovák nyelven végeztem a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán, beszélek még oroszul, csehül, tehát ha közös nyelvünk nem is akadt Paolo Magellivel, de a sok szláv nyelv egyszer csak összetalálkozott egymással a színpadon, nem kellett várnom a tolmácsra – mesélte Rancsó Dezső, aki Lakit, a második legfiatalabb Topálovityot játssza. Ebben a családban ő a fiát, Mirkot terrorizálhatja kedvére, hiszen ő maga is kiszolgáltatottja az idősebb Topálovityoknak.
A generációk közt látványosan változnak a kapcsolatok, hiszen a különböző korokban más-más jellemzi az apa-fia viszonyt. – Különbözik a kapcsolatunk. A fiam és köztem egészen más a hangnem, mint az apám és köztem. Nagyjából nyolcvan év megszokásait és stílusát kell eljátszanunk. Nagyon aprólékos ez a munka – mondta.
Mertz Tibor játssza Laki nagyapját, a 102 éves Akszentijét, aki valamikor egy erős ember volt, négy háborúban is harcolt, de mégiscsak látszik rajta a kor, és küzd a gyengeségeivel.
– A Topálovity dinasztiában a legöregebb kerekesszékben ül, és a korban következő két bottal jár, ez vagyok én. Bár látszólag mindenki áll a lábán, ez távolról sem igaz. Egyrészt rozogák, másrészt egymás lábán és egymáson is taposnak. A jól felmutatható patriarchális tiszteletre hivatkozva kicsinálják egymást. Ez a család valójában egy húsdaráló, leöntve a szívszeretet mázával. Mindenki tapos a másikon és közben tiszteletről papol. Egy igaz szavuk nincs, csak amikor a saját önző érdekeiket tolják előtérbe – mondta Mertz Tibor.
– Akszentije buzgó keresztény, aki pont annyira képmutató és megalkuvó, mint bárki, aki ebből műsort csinál. Az elvakult hit nem akadályozza meg abban, hogy eltapossa a fiatalabb nemzedék minden kitörési kísérletét. A legfiatalabbakat nem is érti. Csak azt érzékeli, hogy nyilván tiszteletlenek az idősebb generációval szemben. A fiatalokat beveszik és belegyötrik a családi vállalkozásba, ez is egy fontos eleme a darabnak – tette hozzá a Jászai Mari-díjas színművész.
Elmondta, a rendező, Paolo Magelli meglepő és sokkoló látványszínházban gondolkodik. Ez az erős képi világ komoly expresszivitást igényel a színészektől is.
– Másképpen kell játszanunk, mint ahogyan azt elképzeltem három hónapja, amikor felkértek a szerepre. Ehhez nélkülözhetetlen az a színházi nyelv, amelyet a kollégákkal együtt beszélünk. Mondhatnám színházi család lettünk a munkafolyamat alatt. A nagy és széles gesztusaink mögött igazi hitelességet és gondolatokat vár el a Maestro, és igaza van, mert így kiderül a darab fergeteges humora is – mondta Mertz Tibor.
A darabot április 12-én mutatják be, a főbb szerepeket Hunyadkürti István, Mertz Tibor, Végh Péter, Rancsó Dezső, Takács Géza, Telekes Péter, Horváth Illés, Soltész Bözse és Gáspár Kata játsszák.