Nagy Ervin: Nemzetek nélküli lázálom
Noha az Európai Egyesült Államok már a spájzban van, a májusi választás tétje éppen az, hogy előbújik-e onnan, vagy még inkább elrejtőzik ott – írja Nagy Ervin a PestiSrácok.hu-n. A filozófus az Európa szellemi-erkölcsi hanyatlásáról szóló cikksorozat első részében leszögezi: az öreg kontinensen kialakuló egyesült államok megvalósulásának lehetőségén érdemes lenne minden választópolgárnak elgondolkodnia – mielőtt még nem késő.
Nagy úgy látja, az unió hatalmi elitje a gőg trónusáról osztja ki azokat, akik nem értenek egyet velük, akik tenni akarnak – netán tesznek is – hazájukért, s nem létező értékek nevében nyomnak el nemzetállami érdekeket. Úgy tesznek, „mintha a liberalizmus és az újbaloldal ideológiájának frigye nem csupán egy lenne a vitatkozó eszmék közül, hanem maga a normális létezés”.
Hibás gondolat, hogy az uniós adminisztráció terjeszkedése egyszersmind a béke kiteljesedését jelenti. Egy elég nehezen megfogható jövőben – ígérik – a rossz is jó lesz, ehhez azonban szükségesnek tartják a neoliberális eszmerendszer mindenek feletti diadalát. Azonban, „ahogy az ígéret mesterkélten cseng, úgy a valóság is egészen mást mutat”.
Nagy Ervin bemutatja: Immanuel Kant „Egy világpolgár gondolatai” és „Az örök béke” című „fantazmagóriájában fogalmazza meg azt, ami később a liberálisok, és úgy tűnik, hogy ma az Európai Egyesült Államok szószólói is hazug paradigmaként használnak a soron következő választási kampányban”. Idehaza legutóbb Gyurcsányné Dobrev Klárától hallhattunk hasonlókat.
A mai haladó hangadók csak az értéksemlegességről papolnak, mindenféle moralitás nélkül – teszi hozzá, rámutatva: a háborúk okaként nem a valós bűnösre, a pénzre, az anyagi haszonra és a hatalomra mutatnak, hanem a nemzeti értékek és érdekek egészséges követésére kenik rá a saját mocskukat. A „progresszív” politikusok nap mint nap „összemossák a patrióta szellemiségű, a nemzetéért tenni akaró polgárokat és a háborús bűnöket elkövető sovinisztákat”.
Nagy Ervin leszögezi:
a nemzeti érdekek és értékek megőrzendők, mert a globális (gazdasági és társadalmi) válságok, illetve kihívások ellen nyújtanak védelmet.
„Az európai együttműködés atyái aligha ilyen közös Európát álmodtak meg. Hittek a gazdasági együttműködésben és abban is, hogy mindez békét hoz a háború után újraéledő Európában. De hittek abban is, hogy lehetne sok-sok politikai cél is közös. De nem hittek, és nem gondolták azt, hogy mindez számtalan abnormális célt fog majd szolgálni” – írja Nagy, újra és újra rámutatva:
nagy lesz a tét májusban.
Nagy Ervin írása teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.