Akik tisztelték, szerették, azoknak minden évben szíven ütő dátum április másodika, ugyanis ezen a napon halt meg II. János Pál pápa. Az azóta szentté avatott egyházfő szenvedésében való küzdelme és kitartása példamutatás volt az egész világ számára. 2005. április másodikán a mai Eucharist együttes elődje, a Gável Testvérek együttes adott koncertet a Petőfi Csarnokban. A zenekar frontembere, Gável András énekes idézi fel az ehhez a naphoz fűződő emlékeit.
A nagy pápa halála előtt egy héttel már felreppent a hír, hogy a pápa meghalt. A Szikla kápolnában tartott esti miséről kijövet azonnal szíven ütöttek az ezzel kapcsolatos mondatok. Megkönnyebbülés volt, amikor kiderült, hogy téves értesítés volt.
Sokat töprengtünk, vajon szabad-e koncertet tartani a pápa sejthető halálának közelében. Számtalan kritikát kaptunk, hogy miért nem mondjuk le a zenei alkalmat. Valamiért úgy éreztük, hogy a húsvéti koncert hite nem áll távol a szeretett pápánk buzdításaitól.
Azon az irgalmasság vasárnapja előtti szombaton zsúfolásig megtelt az előadóterem. A leglendületesebb dalainkat kétezer fiatal énekelte velünk közösen.
Az egyik dalunk után a színpad oldalától az egyik rendező intett, és egy papírdarabot nyújtott át nekem, amelyen a következő mondat állt: „Legyetek derűsek, én is az vagyok!” A Szentatya hazaköltözött.
hirdetésRánk maradt utolsó üzenete hátborzongató, egyben csodálatos mondat volt. Miután ezt felolvastam a jelenlévőknek nagy öröm töltött el mindnyájunkat, amely meglehetősen furcsának tűnhet egy haláleset hírére reagálva. Abban a pillanatban már együtt muzsikáltunk a mennyországgal, és ünnepeltünk valakit, aki az égi születésnapját ünnepelte.
Azóta minden évben jó érzéssel dobban meg a szívem ezen a napon. Köszönjük neked, Wojtyla! Találkozzunk odafent!
Gável András énekes, a Gável Testvérek és az Eucharist együttes frontembere
(Fotó: MTI)
