Mi a közös Ferenc Józsefben, Hitlerben, Sztálinban, Trockijban és Freudban?
Mivel Lenin ekkor Krakkóban élt, így nem állhatott össze a „nagy hetes”.
Születési nevén Vlagyimir Iljics Uljanov is több ízben lakott Bécsben. Egyáltalán nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy Lenin 1913-ban nem tette tiszteletét az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában, hiszen mikor Krakkóban felismerték felesége pajzsmirigy-gyulladását, sietve Svájcba utaztak, lehetséges, hogy éppen Bécsen keresztül.
Bár a sógorok fővárosa a történelem során többször vált a keleten és nyugaton élők találkahelyévé, igazán csak a XX. században fedezték fel maguknak a rejtekhelyet kereső politikai menekültek. Mondhatni, a Monarchia titkosszolgálata, az Evidenzbüro nem állt a helyzet magaslatán. Hiszen az orosz kommunista emigráció székhelye éppúgy Bécsben volt, ahogyan a magyar kommunistáké is.
Lev Trockij például hosszú éveken át Bécsből szerkesztette a Pravdát.
Sőt, Joszif Sztálin is csak az emigrációban élőket látogatta meg, hogy kicsit „besegítsen” a forradalmi szervezkedésbe. Mivel ekkortájt a Bécsben élő Adolf Hitler még csak egy átlagosnak is csupán nagy jóindulattal nevezhető festőnek számított, mégsem kérhetjük számon több, mint száz év távlatából az Evidenzbüron, miért nem keltette fel becses érdeklődésüket. Bár, ha a sors összehozta volna Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával, a pszichológia tudomány legendájával, akkor talán másképp alakult volna a történelem.
Ki nem találnák, de Tito sem politikai, hanem gazdasági okokból tartózkodott Bécsújhelyen, mindössze egy kis pénzt akart összekuporgatni a Daimler autógyárban. Természetesen az semmilyen magyarázatra nem szorul, hogy a Habsburg császár, Ferenc József mit keresett Bécsben, a schönbrunni kastélyában.
Vicces lett volna, ha egy közös képre összeállnak a Dunával a háttérben.
Sajnos azonban a hét ember ekkortájt nem találkozott egymással – kivételt csak Sztálint és Trockij jelentett persze. Bár ez később Trockij szempontjából nem nevezhető szerencsésnek.
(Forrás: bbc.com)
