Gulyás Gergely: A Hungary Helps egy jól működő modell

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitójában elmondta, hogy a migrációra adott magyar válasz helytálló és működőképes, a Hungary Helps pedig egy jól működő modell, amely valódi segítséget jelent.

A humanitárius segítségnyújtás direkt módon történő eljuttatása az érintettek felé nemcsak gyorsabb, de mint kiemelte, adminisztrációs szempontból is jobb megoldás, hiszen hamarabb jutnak hozzá ott, ahol valóban szükség van rá.

A miniszter hozzátette: Magyarország igyekszik ott segíteni, ahol a keresztény kisebbségeket veszély fenyegeti, ezért van szükség a templomok és iskolák újjáépítésére, amelyek az üldözött közösségek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Gulyás Gergely a 21. századi migrációs kihívásra utalva beszélt arról is, hogy a hit és a szabadság mindig is fontos volt nemcsak Magyarország, de egész Európa számára. Az oszmán hódítást alapul véve a Miniszterelnökséget vezető miniszter negatív mérleget vont a török uralom alatti időszakról, ami intő példaként szolgál a jelenkori események tekintetében is.

Az Európai Unió viszonylatában Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kontinensnek szüksége van a lelki megújulásra ahhoz, hogy visszanyerhesse erejét, valamint szilárd önazonossággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy hiteles nemzetközi szereplőként léphessen fel.

Kihívások Nigériában

A konferencián előadóként vett részt Christopher Bologo atya, az abujai katolikus érsekség kancellárja és John Bogna Bakeni atya, a maiduguri katolikus egyházmegye főtitkára is, akik a Nigériát érintő kihívásokra és az ottani keresztényüldözésre hívták fel a figyelmet. Bologo atya előadásában kiemelt figyelmet fordított a természeti katasztrófák következtében elhunyt emberek tömegeire, valamint arra, hogy milyen biztonsági kihívást jelent a Boko Haram regionális szinten.

2009-ben a dzsihadista terrorszervezet több, mint tízezer embert ölt meg, aminek következményeként 2,5 millió embernek kellett elmenekülnie a lakóhelyéről. A fuláni pásztorok és földművesek közötti ellentétről szólva a Bologo atya elmondta, hogy folyamatos a harc a megművelhető és termékeny földért, aminek az a következménye, hogy a fulánik összecsapásokba kerülnek a földműves emberekkel, de nem annyira vallási alapon, mint inkább a földterületért folytatott közdelemben.

A nigériai keresztényüldözésről szólva Bogna Bokeni atya az erősödő tendenciákra hívta fel a figyelmet. A számok tekintetében az eddigi legsúlyosabb év 2014 volt, amikor 100 hitéért üldözött keresztényből 64 nigériai volt.

Az országban – tette hozzá Bogna Bokeni – a keresztények célzott támadások elszenvedői, akik a fizikai üldöztetés mellett súlyos diszkriminációban részesülnek a hatóságok és a kormányzat részéről is, ami igyekszik a munkalehetőség és az oktatás területén is szegregálni a keresztényeket.

Mindkét felszólaló kiemelte a probléma megoldási lehetőségei között a szegénység csökkentését, amiben kiemelték Magyarország és a Hungary Helps program szerepét.

Fontosnak tartották a figyelemfelhívást a nemzetközi közösség részéről, valamint azt, hogy amennyire csak lehet, a jó kormányzás elveit alapul véve az országok próbáljanak meg nyomást gyakorolni a nigériai kormányzatra a megoldás elősegítése érdekében.

Mor Nicodemos Daoud Matti Sharaf moszuli érsek: A migrációval a saját identitásunk is elvész

Az MCC migrációs konferenciáján a pénteki napon az iraki Moszul szír ortodox érseke is felszólalt, amiben ismertette az iraki keresztények helyzetét és azokat a nehézségeket, amivel szembe kell nézniük.

Az S4C kérdésére az érsek elmondta: a migráció nem lehet megoldás a problémára, mert azzal a közösség elveszti saját identitását és végül megszűnik létezni. A fiatalabb generáció számára ez hatalmas kihívás, mert a hazájukban ki vannak téve a jogfosztásnak, üldöztetésnek és korrupciónak. Ezért – tette hozzá – az identitás megerősítése és a helyben történő segítség elengedhetetlen.

Mor Nicodemos Daoud Matti Sharaf előadásában is hangsúlyozta, hogy az elvándorlás nem jelent megoldást, mert nem lesz, aki megőrizze az ősegyházak örökségét és a kereszténység bölcsőjét. Az iraki helyzetről szólva kiemelte: hiába a világon végbement technológiai fejlődés és demokratikus folyamatok, az iraki embereknek naponta szembe kell, hogy nézzenek a veszéllyel és harcolniuk kell a legapróbb jogaikért is.

Hozzátette: a nyugati értelemben vett polgári élet számukra egy álom, mert nincsenek meg a feltételek egy emberséges élet kialakításához.

Ahogy fogalmazott, „keleten olcsó az emberélet”, a többség pedig a korrupció áldozata, és ha ez így marad, a kereszténység eltűnése katasztrofális következményekkel jár majd.

A jelenlévőket és a nemzetközi közösséget arra kérte, hogy álljanak ki az üldözött közösségekért és a tünet helyett magát a probléma gyökerét kezeljék.

A szír ortodox érsek előadását azzal a nyugatnak szánt üzenettel zárta, hogy fontos megőrizni a hazát, ami társadalmi felelősség és mindenkinek kötelessége.

 

 

Palenik Gergő, Dallos Bence (S4C)

Kiemelt kép: MTI