Maduro nem adja fel, a végsőkig harcol
Kissé ironikus, hogy Venezuelában napokig tartó áramszünet után Delcy Rodriguez alelnök a polgárháborús ország legfontosabb fejleményeit épp Twitteren jelentette be. Pedig így történt. Ezért valószínűleg Magyarországon sokan hamarabb értesülnek Nicolás Maduro venezuelai elnök reformjavaslatiról, mint a caracasiak.
„Nicolás Maduro elnök felkérte a teljes kormányt, hogy nyújtsa be szerepkörét felülvizsgálatra a bolivári kormány módszereinek és tevékenységének mélyreható átalakítása”, továbbá „a haza mindennemű fenyegetéstől való megvédése érdekében.”
Rodriguez bejelentésére már nagyon vártak a Madurohoz hű erők, belföldön és külföldön egyaránt. Hiszen a polgárháborús helyzet, a higiéniai és élelmezési problémák, majd legutóbb az áramkimaradások, mind-mind arra sarkalják a közvéleményt, hogy a nyomorba taszított latin-amerikai ország kormányának napjai meg vannak számlálva. Maduro ezért erőt és rugalmasságot kell, hogy mutasson. Mindeközben persze nem feledkezik meg Juan Guaidó – a magát, amerikai támogatással ideiglenes elnöknek is kinevező – ellenzéki vezető szapulásáról sem.
Maduro 19-re húzott lapot.
A venezuelai elnök egy nappal korábban ismételten szándékos külső beavatkozásnak tulajdonította a tartós áramkimaradást, amely révén szerinte az ország jelenlegi politikai rendszerét akarják megdönteni. Elsősorban az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó irányításával „kibertámadást” hajtott végre Venezuela legnagyobb vízerőműve ellen.
Guaidón kívül a hiperinfláció és a gyógyszerhiány is támad. Ráadásul több millió venezuelai hagyta el az elmúlt években az országot. 
Guaidó felhívta a figyelmet arra, hogy az egész országot sújtó áramszünet oka valójában a kormány hanyagsága és korruptsága. Helyi villamosmérnökök a Reuters hírügynökségnek arról beszéltek, hogy a rendszeres áramkimaradások a szükséges beruházások hiányára, illetve az erőművek és a távvezeték-hálózat karbantartásának elhanyagolására vezethetők vissza.
Szükségállapotot vezettek be, de mégsem lépett érvénybe.
Venezuela parlamentje ugyanis ellenzéki többségű, ugyanakkor hatalmától megfosztott, így Guaidó kérésére hiába hirdettek ki az áramkimaradások miatt szükségállapotot. A nemzetgyűlés nem rendelkezik a szükséges jogkörrel, hogy érvényesítse a szükségállapotot. Röviden és tömören azért, mert Nicolás Maduro nem engedi. Ez mégis, hogy lehetséges?
A hadsereg, néhány kivétellel még mindig Madurot támogatja.
Hogy meddig, az egy jó kérdés. Egyre nagyobb a nyomás a hadseregen, hiszen Guaidót az Egyesült Államok mellett mintegy ötven – köztük számos európai – ország ismerte el ideiglenes elnöknek. Nagyon úgy tűnik, hogy a kamikaze verseny a végéhez közeledik. Maduro vagy Guaidó el fogja rántani a kormányt, ellenkező esetben totális polgárháború lesz Venezuelában.
Forrás: MTI
