Hetvenöt éve szállták meg Magyarországot a németek

A németek 1944. március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel megszállták Magyarországot, és azonnali hajtóvadászatba kezdtek a németellenes politikusok ellen.

A Wehrmacht vezetési törzse 1943 szeptemberében utasítást kapott, hogy Magyarország megszállására dolgozzon ki egy hadműveleti tervet, amelynek első változata szeptember 30-án készült el. A terv a “Margarethe” fedőnevet kapta. Eszerint a német csapatok Szerbia, Horvátország, Szlovákia és a Harmadik Birodalom ausztriai területe felől a megszállás elrendelésekor bevonulnak az országba. Ezzel párhuzamosan a magyar területen átszállítás alatt lévő német vasúti szerelvények kirakodnak, és a belőlük kiszálló csapatokat Budapest irányában összpontosítják. Ez volt az úgynevezett “Trojanisches Pferd” (Trójai Faló) fedőnevű művelet. A hadműveletek irányítására Hermann Foertsch tábornok kapott megbízást, aki Bécsben állította fel főhadiszállását. A bevonulás napjául először március 18-át tűzték ki, de végül a március 19-i vasárnap mellett döntöttek, hogy még kisebbre csökkentsék az esetleges ellenállás megszervezésének esélyét.

Hajnali 4-kor megkezdték a bevonulásukat a németek, a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. A nagyobb létszámú, de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket, repülőtereket, hidakat, és körülvették a laktanyákat. Ellenállásra, sztrájkokra sehol sem került sor, ami bizonyos fokig a németeket is meglepte. Egyedül Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az, aki fegyverrel fogadta a Gestapo embereit, még a kilátástalan körülmények ellenére is halandó volt vállalni a harcot. A németek kifosztották Magyarországot, szétbombázták Budapestet, és megpecsételték a magyar zsidóság sorsát is.

Egy hét alatt mintegy tízezer személyt tartóztattak le, köztük 3076 zsidót. Betiltották a baloldali pártokat, egyesületeket, újságokat és a külföldi rádiók hallgatását.  A németek számára fontos volt, hogy a kormány élére megbízható politikusok kerüljenek. A német szervek nem akartak közvetlenül beleavatkozni a magyar ügyekbe, hanem a katonai erő jelentette fenyegetéssel akarták rábírni a magyar kormányt a megfelelő intézkedésekre. Formálisan a magyar állam intézményrendszere változatlanul működött tovább.

Horthy Miklós kormányzó a helyén maradt, és a lakosság megnyugtatására nyilatkozatot adtak ki, melyben kijelentették, hogy a német csapatok közös megegyezés alapján tartózkodnak az országban. A lojalitását bizonyítva Horthy új kormány kinevezésére kényszerült.

A megszállás hónapjaiban felgyorsult a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése, majd megkezdődött deportálásuk. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kellett bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét, amelyet a nyilasok német segítséggel történő hatalomra kerülése követett.

Fotó: MTVA/Juhász Gábor