Zenés időjárásjelentés, légtüneménytan – 2019. március 14.
Az időjárás is kedvez ma a lélek böjti belső szobák zugaiba való visszavonulásának. Ma olyan magyar költők megzenésített verseiből és újragondolt magyar népdalokból válogattuk, amelyek mintegy leltárba veszik emberi veszteségeinket, bűntudat teli bánatainkat.
Kezdjük Szabó Balázs – Apám a vadludakkal című dalával, amelyben a dalszerző énekes személyes vesztesége emelkedik szinte nemzedéke közös himnuszává:
Egy előző, idősebb nemzedék két majdhogynem hasonló himnikussá lett dala Dinnyés József előadásában, a Majális és Hajnali ének, Radnóti Miklós, Hell Nagy István versei:
Fannival már boldog házasságban élő Radnóti Miklós 1940-ben titkos viszonyba kezdett Beck Judit festőnővel, amelynek fellángolása mindössze egy évig tartott. Az irodalomtörténet vitatja azóta is, hogy mely verseknek volt ihletője ez a kapcsolat; a Harmadik eclogáról és a Záporról maga a költő vallotta be, hogy Beck Judithoz kötődnek. Az alább hallható Két karodban című verset Radnóti 1941-ben elsőként feleségének mutatta meg, akinek az kedvére való volt. A házasság kibírta ezt a kalandot, nem került veszélybe, a „hazatért” költő ismét csak Fannié lett… Azért a sorok között csak ott lapul valami a veszteség élményéből, Folkfonics – Veni: Két karodban:
Az 1937-ben keletkezett versek jelentik József Attila életének végső összegzését, a végső számvetést. Ahogy haladunk előre az utolsó esztendőben, mind jobban bezárulnak a költő lehetőségei, mind jobban legyűri őt a betegsége, ahogy írja is: Le vagyok győzve… Már költészete sem jelenthet értéket és vigaszt, az elkerülhetetlennek látszó, de értelmetlen halál küszöbén írja mintegy végpontként a Tudod, hogy nincs bocsánat című versét. A Kaláka legendás feldolgozásában hallgathatjuk meg:
https://www.youtube.com/watch?v=XrPRObnXdsA
József Attila Örökkön … című 1927-ből fennmaradt töredékét zenésítette meg Sebő Ferenc:
https://www.youtube.com/watch?v=WO8mfMWT_Bk
József Attila: Bánat (1930) című dala szintén Sebő megzenésítésében:
Sebő Ferenc – Etettél, hogy megölhess című dal Szécsi Margit, Zolnay Pál 1972-es Fotográfia filmjéhez írott verse volt:
Etettél hogy megölhess
Lettem ételed
Vérem véredben kering
Mire kell neked
Közös vér ha elcsorog
mondd: az áldozat mit ér
Vagyunk evők és ölők
Vérrel virágzik a vér
Az El kell menni, ha esik is – egy Alföldről gyűjtött magyar népdal – a Folkish által modern hangzásba öltöztetett változata.
El kell menni, ha esik is,
Bár ha nehezen esik is.
Nehezen esik a járás,
Tőled, babám, a megválás!
Mikor a hajamat nyírják,
Babám kötőjébe hányják.
Nincsen annyi hajam szála,
Ahány könnyem csordult rája.
Sebő együttes – Meg kell a búzának érni
Meg kell a búzának érni,
ha minden nap meleg éri,
meg kell szívemnek hasadni
ha mindennap bánot éri,
Bánot bánot de nehéz vagy
be rég hogy a szívemen vagy,
bújj ki bánat a szívemből,
elég volt már becsületből
Nem úgy van most mint volt régen
Nem az a nap süt az égen
Nem az a nap nem az a hold
Nem az a szeretőm ki volt
Aki volt már rég elhagyott
Szebbre vágyott mint én vagyok
Szebbre vágyott de nem kapott
Még olyat se mint én vagyok
Bánat de nehéz vagy – Napot is szeretem című magyar népdalok izgalmas átalakulásának lehetünk szemtanúi, amikor azok a spanyol-cigány flamencoval találkoznak az Alma Flamenca produkciójában:
Napot is szeretem,
Holdat is szeretem,
De fényes csillagot
Leginkább szeretem.
Szeretlek, szeretlek,
Mint a lágy kenyeret.
Sóhajtok éretted
Egy nap százezeret.
Nem es sóhajtanék,
Ha nem szeretnélek.
De én úgy szeretlek,
Majd meghalok érted.
Vagy meghalok érted,
Vagy enyémmé teszlek,
Vagy piros véremmel
Földet festek érted.
Mi vagyunk a rózsák,
Mi szeretjük egymást.
Szép piros hajnalban
Megöleljük egymást.
A Góbé zenekar a Bánat című népdalt egy másik szövegváltozattal, izgalmas városi hangzásban keltette új életre:
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet … Nyolc mondatban egy kozmosz tárul ki, ahogy Szirtes Edina Mókus zenéjében is:
Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
S hogy a sok bánatra némi derű is szálljék a válogatás végén, hallgassák meg Common Vibe x Várkonyi Csibészek – Lekapcsolom a villanyt című dalát, ami Mile Zsigmond versének (Bajdázó) megkapó feldolgozása. A felvétel egy gyermekek számára nyílt alkotótáborban készült:
